<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>

<rss version="2.0" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"><channel>
<title>Magyar Baráti Közösség</title>
<pubDate>Mon, 06 Sep 2010 12:22:45 -0700</pubDate>
<link>http://www.mbk.org/</link>
<description>Magyar Baráti Közösség</description>
<language>hu</language>
<image>
 <title>Magyar Baráti Közösség</title>
 <url>http://www.mbk.org/images/logo.gif</url>
 <link>http://www.mbk.org/</link>
</image>
<webMaster>webmaste&#114;&#064;&#109;bk.org</webMaster>
<item>
<title>Éltető Lajos: Mémek?</title>
<link>http://www.mbk.org/Article741.html</link>
<description>Kedves Lajos! - írja barátom, L:
&amp;nbsp;
Ezt csak Neked küldöm.&amp;nbsp; A [levélíró] commentje érdekes, de 
tulajdonképpen&amp;nbsp; a mémekhez vezet ez?&amp;nbsp; Ennek Te vagy a nagy szakértője. 
Ami rosszhoz ő kommentál, az sajnos megmarad mindíg. A 
budapesti&amp;nbsp;&amp;nbsp;2006-os verésekhez hasonlók történnek állandóan a világ 
különböző helyein. Érdekelne a Te véleményed.Ölel
L </description>
<pubDate>Mon, 06 Sep 2010 12:22:45 -0700</pubDate>
</item>
<item>
<title>Éltető Lajos:  Üdvözlet</title>
<link>http://www.mbk.org/Article738.html</link>
<description>
Portlandból, Amerika nyugati partjáról üdvözlöm az 1910-es MBK/ITT-OTT tábor gyülekezetét. &amp;nbsp;Tanácsunk idén az Önképzés-Nemzetépítés címet adta találkozónknak.&amp;nbsp; Biztosan vannak köztetek, akik még nem értik, e két fogalom hogyan illik egymáshoz.&amp;nbsp; Pedig a válasz erre elegánsan egyszerű: társaságunk kezdete óta azt hirdeti, hogy magyarságunkat, magyar azonosságunkat vallási szintre kell emelnünk, mivel nem a Kárpát-medence melegágyában élünk, ahol ez a tudat a környezettől adva van.&amp;nbsp; Aki itt, a szétszórtságban meg akarja találni az utat ősei, ősi népe, ősi földje felé, annak nem elég a magyar származás, annak képeznie kell magát, hogy méltó, érdemes tagja lehessen nemzetünknek.&amp;nbsp; Őriznie, csiszolnia kell a magyar nyelvtudását, meg kell ismernie a magyar történelmet, mai politikai és egyházi problémáinkat, népi és nemzeti kultúránkat. Ebben a szétszórtságban élő ember legtöbbször magára van utalva - önképzésre ugyanis, melyben azonban ma már egyre több segédeszközt találhat, többek között a világhálón.
</description>
<pubDate>Fri, 13 Aug 2010 06:25:56 -0700</pubDate>
</item>
<item>
<title>Veres Péter: Én nem mehetek el innen</title>
<link>http://www.mbk.org/Article735.html</link>
<description>
Én nem mehetek el innen soha-sehova, nekem nincs útlevelemnincs gazdag rokonom, nincs pénzes barátom,millió sárbaragadt paraszt a szomszédom,ezeknek a sorsa az enyém, s az is marad örökre.Nekem csak térkép a nagyvilág,talán sohase látom Párizst, Rómát,sohase látom Amerikát, sem a déltengeri szigeteket;barnás folt marad számomra a sziklás spanyol föld, és zöld marad a szibériai szteppe. Azt mondta egyszer valaki, úgy mondják, egy görög bölcs: „adj egy szilárd pontot és kifordítom sarkaiból a világot.”Én megtaláltam azt a pontot, legalább is önmagam számára. Ez a föld az amelyen élünk:a sziksós puszta, a ragadós televény, a szaladó homokés a zöldelő dombok földje: Magyarország, s a tízmillió magyar, aki benne él.Hogy szép-e a mi hazánk, szebb-e mint másoké,nem tudom, nem is keresem:hogy fegyverrel hóditottuk, vagy munkával szereztük,beköltöztünk-e, vagy földből nőttünk:mindegy ma már - egyek vagyunk vele.Napunk közös a többiekkel, de a mi csiráinkat is felébreszti,a felhők elszállnak felettünk, de esőjüktöl a mi füveink is nőnek:a másoké szép és gazdag földjét én hát nem irigylem.
</description>
<pubDate>Thu, 12 Aug 2010 19:04:43 -0700</pubDate>
</item>
<item>
<title>Bakos István: Levél a 2010. évi ITT-OTT Találkozó résztvevőihez</title>
<link>http://www.mbk.org/Article734.html</link>
<description>
Lake Hope State ParkZaleski, OhioTisztelt Magyar Baráti Közösség tagjai az USA-ban! Kedves Itt- Ott- os Barátaim!
Éppen most lesz másfél évtizede, hogy a Magyarok Világszövetsége 
főtitkáraként köztetek tölthettem néhány szép napot és megoszthattam a 
REMÉNYSÉG Tavánál gondolataimat, elképzeléseimet veletek.</description>
<pubDate>Thu, 12 Aug 2010 18:47:10 -0700</pubDate>
</item>
<item>
<title>Kislanyom Eugenben fog tanulni</title>
<link>http://www.mbk.org/Article732.html</link>
<description>
Kedves Ottlakók!19 éves lányom szeptembertől a University of Oregon Egyetemen kezdi tanulmányait. Most érettségizett, eddig itthon élt Budapesten. Minden új lesz neki. Jelenleg nincs még szállása, a kollégiumról már lekésett. Lenne valaki Eugene-ben, akinél lakhatna? Jól jönne neki magyar segítség a beilleszkedésnél.Kérem, ha valakinek van ötlete, írjon nekem: fialows&#107;&#064;&#099;s.elte.hu Köszönöm szépen előre is!Fialowski Aliz&amp;nbsp;</description>
<pubDate>Sat, 26 Jun 2010 13:01:05 -0700</pubDate>
</item>
<item>
<title>Cseszneky Miklós: Út a munkához</title>
<link>http://www.mbk.org/Article731.html</link>
<description>
  A magyarországi cigányság munkaerőpiaci integrációjának néhány lehetséges szociálpolitikai eszköze 
  A politikai radikalizálódás szociális-etnikai háttere 
  A 2010-es választásokat követően a magyarországi­ politikai paletta jelentős mértékben átrendeződött. A Fidesz elsöprő ­arányú győzelme mellett, a nemzetközi sajtó általában a Jobbik relatív sikerét hangsúlyozta, s miközben az egyes nyugati elemzők joggal mutattak rá a radikális párt retorikájában és szimbólumválasztásaiban megfigyelhető kirekesztő és baljós történelmi emlékeket idéző elemekre, kevesebb figyelem jutott a pártot szavazatukkal támogató választópolgárok tényleges motivációira. Újnyilas, rasszista, antiszemita nézetek kétségtelenül jelen vannak a magyar közéletben, s képviselőik meglepően hatékonyan élnek a világháló nyújtotta kommunikációs eszközökkel, azonban hiba lenne azt feltételezni, hogy a Jobbik szavazótábora, azaz az aktív magyar választópolgárok közel egyötöde, elvakult szélsőséges. A választási eredmények területi megoszlása alapján joggal következethetünk arra, hogy a Jobbik azokban a leszakadó régiókban szerepelt jól, ahol a hátrányos helyzetű lakosság – jelentős részben a roma kisebbség tagjai – aránya meghaladja az országos átlagot. A Jobbik azért bizonyult sikeresebbnek a korábbi jobboldali radikális mozgalmaknál, mert céljai érdekében tematizálni tudta a cigánykérdést. A Csurka István által vizionált New York-Tel Aviv tengely rémképe egy évtizede még képes volt megtölteni a Hősök terét, de a hétköznapi emberek mindennapjait kevésbé érintő „probléma” arra már nem volt elegendő, hogy a MIÉP-et a parlamenti küszöb felett tartsa, ezzel szemben a Jobbik csodafegyvere, a Magyar Gárda megnyerte a párt számára mindazok támogatását, akik okkal vagy ok nélkül egzisztenciális fenyegetésként élik meg a cigányság szocio-kulturális másságát, gazdasági sikertelenségét s a mindezekből fakadó konfliktushelyzeteket. A közelmúlt tragikus eseményei is arra figyelmeztetnek, hogy a problémával őszintén szembe kell nézni, s a többségi társadalom és a roma kisebbség érdekeit egyaránt figyelembe vevő megoldásokat kell találni. A szükséges önvizsgálat, valamint gazdasági, szociális és oktatási reformok elmaradása esetén nem csak a Jobbik további erősödésével, de akár polgárháborús helyzetek kialakulásával is számolnunk kell. ­­</description>
<pubDate>Mon, 10 May 2010 18:05:43 -0700</pubDate>
</item>
<item>
<title>Fülöp László: Polak, wenger dva bratanki</title>
<link>http://www.mbk.org/Article730.html</link>
<description>­­
­Anyám elmondta, milyen büszke volt a
magyarokra, akik menedéket adtak a
túlnyomó katonai erő ellen küzdő lengyel barátainknak.

­</description>
<pubDate>Mon, 03 May 2010 01:36:42 -0700</pubDate>
</item>
<item>
<title>Dr. Nagy Károly: Tavaszi remények, gondok</title>
<link>http://www.mbk.org/Article729.html</link>
<description>
­­­Dr. Nagy Károly
szociológia professzorral, az Anyanyelvi Konferencia amerikai
társelnökével beszélgetett Cservenka Judit, a Nyelvünk és Kultúránk
főszerkesztője.&amp;nbsp; Elhangzott a budapesti Kossuth Rádió „Vasárnapi újság”
című műsorában, 2010. január 10-én. Alábbi&amp;nbsp; írás ennek a
beszélgetésnek a kiegészített, módosított változata.&amp;nbsp; Nagy Károly
legújabb könyve:&amp;nbsp; Amerikai magyar szigetvilágban, Nap Kiadó, 2009.­

Bécsi Napló 2010. március-április
­</description>
<pubDate>Mon, 03 May 2010 01:07:48 -0700</pubDate>
</item>
<item>
<title>Bayer Zsolt: Lengyelek</title>
<link>http://www.mbk.org/Article728.html</link>
<description>
Bayer : Lengyelek
</description>
<pubDate>Mon, 19 Apr 2010 18:23:09 -0700</pubDate>
</item>
<item>
<title>Papp László: Egy magyar család különös története</title>
<link>http://www.mbk.org/Article727.html</link>
<description>
  Egy angol újságíró, Duncan Shiels, a nyolcvanas évek közepén párizsi állását feladva érkezett Magyarországra, hogy közelből tanulmányozza egy halódó rendszer utolsó éveit. Rábukkant egy olyan családtörténetre, amely mint a cseppben a tengert, magában foglalja az egész magyar történelmet. Tizenöt év munkája eredményeként könyvet írt a székelyudvarhelyi Rajk család életéről.</description>
<pubDate>Thu, 25 Mar 2010 20:11:45 -0700</pubDate>
</item>
<item>
<title>Bőjtös László: Clevelandi emlékbeszéd - 1848 március 15 - 162 évfordulóján</title>
<link>http://www.mbk.org/Article726.html</link>
<description>
Tisztelt Emlékező Közösség!Hölgyeim és Uraim!Fiatalok, Cserkészek!A 162 évvel ezelőtti Március 15-i magyarországi történelmi esemény emlékezésére és ünneplésére jöttünk össze. Nincs a magyar történelemnek ehhez hasonló eseménye, ami ennyi éven át is példaként áll előttünk. Mindannyian ismerjük mi történt akkor. Mégis pár mondatban idézzük fel ezt: A XIX-ik század, az 1800 -as évek elejétől egy általános szabadság mozgalom jelentkezett Európában. 1848 februárjában Párisban kitört a forradalom és köztársaságot kiáltottak ki. Heteken belül megmozdult Bécs, München, Berlinés Pest-Buda is. 1848 március 3-án Kossuth hires pozsonyi parlamenti beszédében Magyarországnak alkotmányt követelt.&amp;nbsp; Március 11-én Irinyi József, a modern polgári magyar nemzet életkereteit 12 pontban fogalmazta meg.Március 14-én V.Ferdinánd császár és király megigérte, hogy alkotmányt ad az örökös tartományoknak, és engedélyezi a teljes sajtószabadságot.Március 15-én Pesten győzött a forradalom.&amp;nbsp; A márciusi fiatalok cenzúra nélkül kinyomtatták Petőfi Nemzeti Dal-át és a 12 pontot. Egyetlen nap alatt óriássá nőtt egy leírtnak hitt nemzet.Álljunk meg ennél a szónál, hogy forradalom. Mennyit hallottuk ezt és milyen homlokegyenest ellenkező tartalmi töltettel. Akik éltek 1945 után Magyarországon tudják, hogy olyan ugynevezett forradalmat ünnepeltettek velünk, mely intézményesítette az erőszakot, jogtalanságot, semmivé téve mindent, ami érték, szent, ami tulajdon.</description>
<pubDate>Wed, 24 Mar 2010 10:23:07 -0700</pubDate>
</item>
<item>
<title>Magyar Ösztöndíjalap</title>
<link>http://www.mbk.org/Article725.html</link>
<description>

­Hungarian Scholarship Fund­­
7919 E ST RT&amp;nbsp; 55
­­CASSTOWN, OH 45312
­
Kelt 2010 tavaszán
Kedves Barátaink és Támogatóink!
Amikor a tizenegyedik évet kezdjük a magyar diákok támogatására, ismét Önökhöz fordulunk segítségért.&amp;nbsp; Tíz éve egy diákkal kezdtük, Biró Zsuzsannával a Hargitáról,&amp;nbsp; és azóta 102- re emelkedett a diákok száma. 
­Alapszabályunk szerint célunk az, hogy támogassuk Magyarországon és az elszakított területeken azokat a diákokat, akiknek nehéz lenne tovább tanulni. Három szempontot veszünk figyelembe a diákok kiválasztásában: jó magyar legyen a diák, jó tanuló és szegény.
A 102 diák a következő helyekről való: Magyarország 21, Erdély 46, Délvidék 10, Felvidék 5, Kárpátalja 21.&amp;nbsp; A diákok közül eddig 37 kapott első diplomát, 12 befejezte a mester fokot, 5 kapott PHD-t, 3 végzett MD-t, egy diák ügyvéd lett, 4 végzett református teológiát és egy lett római katolikus pap.&amp;nbsp; Ezeknek a támogatására eddig 306 ezer dollárt sikerült gyűjtenünk és átutalnunk.</description>
<pubDate>Sun, 07 Mar 2010 09:58:34 -0800</pubDate>
</item>
<item>
<title>Éltető Lajos: Idill</title>
<link>http://www.mbk.org/Article721.html</link>
<description>

Vannak gyerekkori tapasztalatok, melyek egy életen át
fel-felididéződnek az ember lelkében és meghatározó jelleggel bírnak
személyisége fejlődésében.&amp;nbsp; Számomra ilyen volt az alábbi beszámolóban
leírt vasárnap története, pontosan hatvanöt esztendeje.&amp;nbsp; Ma már kevesen
emlékeznek rá:&amp;nbsp; az akkori felnőttek azóta eltávoztak közülünk, a
gyerekek zömét pedig megkímélte a boldog feledés.&amp;nbsp;</description>
<pubDate>Tue, 02 Mar 2010 19:30:37 -0800</pubDate>
</item>
<item>
<title>Papp László: Nincs már velünk a szerelmetes szurkapiszka</title>
<link>http://www.mbk.org/Article720.html</link>
<description>

Szomorú feladat az egyre fogyó amerikai magyarok elvesztett
kiválóságaira emlékezni. Alig búcsúztunk el Bertalan Imrétől, Bollok
Feritől, Boros Lajostól, Fekete Páltól, Füzesi Istvántól, Király
Bélától, Kósa Ambrustól, Kossányi Miklóstól, Szilágyi Páltól, most
Györgyey Klárát ragadta el tőlünk a nagy kaszás.&amp;nbsp;</description>
<pubDate>Fri, 26 Feb 2010 23:24:12 -0800</pubDate>
</item>
<item>
<title>Fülöp László: Fárasztó téli utazás</title>
<link>http://www.mbk.org/Article718.html</link>
<description>
Erőtlen téli nap
korán estébe vált,
pocskos havat fröccsent
még oldalt a kocsikerék,
feketék lettek tőle a fák.


Öngyilkoló lehangoltság,
önsajnálás közepette
vezettem félországon át
merev útra
meredő szemekkel,
félig ereszkedett pillák
alól reflektorozták szemeim az utat,
mértem az uti hajtás versenyét:
a tű reszkető s­ebességet mutat.


Mint csalódott autostoppolók
a sötétségbe tűntek,
maradtak el, fenyegetőn
intettek utánam a fák,

megannyi várakozó történet, dráma,
mely mellett érzéketlenül
rohanunk el
életünk során,
robogta kocsim az utat...</description>
<pubDate>Thu, 25 Feb 2010 23:30:17 -0800</pubDate>
</item>
<item>
<title>Csángómagyarok Budapesten  - tollal.hu</title>
<link>http://www.mbk.org/Article717.html</link>
<description>
A csángó kultúra és a vallásos irodalom évszázados kapcsolatait
kívánták bemutatni a Petőfi Csarnokban megrendezett XIV. Csángóbálon,
amelyet idén Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli
magyarok bizottságának elnöke nyitott meg. A hajn­alig tartó rendezvényt
gyimesi és moldvai csángó hagyományőrzők, amatőr és profi művészek,
kiállítások, könyvbemutatók és természetesen hajnalig tartó táncház
tette feledhetetlenné.</description>
<pubDate>Wed, 17 Feb 2010 09:46:41 -0800</pubDate>
</item>
<item>
<title>Elveszetten</title>
<link>http://www.mbk.org/Article716.html</link>
<description>
András érezte, hogy baj van. A játszótér egyszer csak határtalanná lett.			
	
</description>
<pubDate>Tue, 16 Feb 2010 09:13:32 -0800</pubDate>
</item>
<item>
<title>József Atttila: Karóval jöttél</title>
<link>http://www.mbk.org/Article715.html</link>
<description>
Karóval jöttél, nem virággal,fel­eseltél a másvilággal,aranyat ígértél nagy zsákkal­anyádnak és most itt csücsülsz,mint fák tövén a bolondgomba(így van rád, akinek van, gondja,)be vagy zárva a Hét Toronybaés már sohasem menekülsz.Tejfoggal kőbe mért haraptál?
mért siettél, ha elmaradtál?
Miért nem éjszaka álmodtál?
Végre mi kellett volna, mondd?</description>
<pubDate>Tue, 09 Feb 2010 22:46:08 -0800</pubDate>
</item>
<item>
<title>Bálint Benczédi Ferenc: Karácsonyi csillagok</title>
<link>http://www.mbk.org/Article713.html</link>
<description>
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök karácsonyi üzeneteGondolatok az Úr 2009. esztendejében az ünnepre készül </description>
<pubDate>Tue, 22 Dec 2009 13:18:18 -0800</pubDate>
</item>
<item>
<title>Éltető Lajos:  Az MBK vallási arca</title>
<link>http://www.mbk.org/Article712.html</link>
<description>
A Magyar Baráti Közösség (MBK) alapjaiban három pilléren áll, mint ez alapszabályában és alapító okmányában le van fektetve:&amp;nbsp; magyar vallási, karitatív és kulturális komponensen. A három közül az első, a vallási a legátfogóbb:&amp;nbsp; a másik kettőt ugyanis magában foglalja.Ám pont a vallási jellemzője a közösségnek az, ami egyesek szemében vitás.&amp;nbsp; Vannak, akik nem értik értelmét.&amp;nbsp; Aki vallásos, kielégítheti ezirányú igényeit hagyományos felekezete révén, melynek sajnos egyre ritkábban, s akkor is többnyire csak mellékesen van Amerikában köze magyar hovatartozásához; aki pedig elveti a vallás fogalmát, nevetségesnek találja vagy, mint „modern, felvilágosult” ember, megveti és lenézi vallásos társait, szégyell vallási kérdésekről értekezni. Ami hevíti a magyar kebelt az a politika:&amp;nbsp; se szeri se száma a magyar politikai társulatoknak, melyek viszont sokszor károsak tagjai lelkére.Az MBK éppen azért egyedi, mert nem politikai társulat.&amp;nbsp; Vallási, mert az amerikai magyarságot érintő – Paul Tillich teológus szavával élve – végső gondokkal foglalkozik. A végső gondjaink egzisztenciálisak.&amp;nbsp; Mi az értelme, értéke a létnek? Hogyan éljük életünket, milyen erkölcsökkel? És ezek a kérdések hogyan viszonyulnak magyar azonosságunkhoz? </description>
<pubDate>Thu, 17 Dec 2009 11:53:48 -0800</pubDate>
</item>
<item>
<title>Vincze Gordon Erzsébet: Magyar nyelvtanítás a kanadai prérin</title>
<link>http://www.mbk.org/Article711.html</link>
<description>
ELŐZMÉNYEK­

Az elmúlt őszön véletlenül csöppentem bele egy Kanada és
Magyarország között létesíthető kultúrális misszió kellős közepébe. A történet
a következő dióhéjben. Október óta, a helyi könyvtár felkérésére tanítok
magyarul Kiplingen, egy körülbelül 1000 lelket számláló településen a kanadai
Saskatchewan tartományban. Kipling, a körülölelő farmokkal együtt valamikor, 100
évvel ezelőtt&amp;nbsp;&amp;quot;magyar&amp;quot; település volt és még
ma is, harmadik-negyedik generációs emberek is értenek egy kicsit magyarul. Kanadának
ez a vidéke igen sok olyan magyar kivándorló célállomása volt, akik otthoni
kilátástalan helyzetük miatt, valamint a földhözjutás reményében a
tizenkilencedik század végétől nagyobb hullámokban érkeztek ide, főleg a Tiszántúl
egyes vidékeiről. A saskatchewani Békevár-Kipling körzet benépesítéről, különös
tekintettel a magyar bevándorlók szerepéről egy igen alapos néprajzi tanulmány is
napvilágot látott Kanadában, amit mióta itt vagyok, magam is
referenciakönyvként használok. A könyv Dr. Martin L. Kovacsnak a saskatchewani
Regina Egyetem történész professzorának Kanadában, USA-ban és Magyarországon
folytatott kutatásai eredményeként született 1980-ban. A könyv címe “Peace and
Strife: Some Facets of the History of an Early Prairie Community (Kipling,
Sask. 1980)”,&amp;nbsp; magyarul “Béke és
küzdelem: egy korai préri-közösség történetének néhány vetülete”. Békevár
helyét a puszta közepén ma is a történelmi emlékként számontartott, 1902-ben
alapított református templom jelzi. Hallgatóim az említett írásban szereplő,
szűzföldeket feltörő magyar telepesek közvetlen leszármazottjai, akiknek még
van némi nyomokban fellelhető, a szülőktől vagy nagyszülőktől örökölt nyelvi
emlékezetük, de akadnak közöttük teljesen kezdők is. Nagy lelkesedéssel fogtak
a magyar tanuláshoz és máris&amp;nbsp; úgy
érzem, hogy felkeltettem bennük az érdeklődést. Néhány hét alatt
megháromszorozódott a csoportom létszáma. Elképzelhető, hogy a bevezetőnek
szánt néhány hetes nyelvtanfolyam hatására majd többen felkerekednek és
életükben első alkalommal ellátogatnak Magyarországra.&amp;nbsp;</description>
<pubDate>Wed, 16 Dec 2009 12:02:20 -0800</pubDate>
</item>
<item>
<title>ORMBK 2009 Ádventi / Karácsonyi Összejövetel</title>
<link>http://www.mbk.org/Article709.html</link>
<description>­­

   Oregon Magyar B­aráti Közösség ­­
  
  2009 Karácsony
  ­
  
  
  ­West Linn Lutheran Church
  
  
  
  
  
2009. december 19. (szombat)
  
  &amp;nbsp;
  
  
  20390 Willamette Drive, West Linn, Oregon
  
  
  
­

</description>
<pubDate>Fri, 11 Dec 2009 19:50:00 -0800</pubDate>
</item>
<item>
<title>Papp László: Megmentett értékek</title>
<link>http://www.mbk.org/Article710.html</link>
<description>

Az amerikai magyar templomok sorsa és az azokban felhalmozott értékek
elvesztéséről írott cikkem&amp;nbsp; sokak lelkiismeretét megmozgatta,
cselekvésre ösztönözte. Ami azután következett, iskolapéldája lehetne
annak, hogy a magyarok nem csak acsarkodni tudnak, de össze is tudnak
fogni egy nemes cél érdekében.&amp;nbsp;</description>
<pubDate>Tue, 08 Dec 2009 07:32:17 -0800</pubDate>
</item>
<item>
<title>Rainer Maria Rilke: Advent</title>
<link>http://www.mbk.org/Article708.html</link>
<description>
Es treibt der Wind im Winterwaldedie Flockenherde wie ein Hirtund manche Tanne ahnt wie baldesie fromm und lichterheilig wird;und lauscht hinaus. Den weißen Wegenstreckt sie die Zweige hin - bereitund wehrt dem Wind und wächst entgegender einen Nacht der Herrlichkeit.&amp;nbsp;Havat terel a szél az erdőn,mint pehely-nyájat pásztora.S néhány fenyő már érzi sejtőn,miként lesz áldott-fényű fa,és hallgatózik. Szűz utakrafeszül sok ága, tűhegye-szelet fog- készül, nő magasba,az egyetlen szent éj fele.Rainer Maria RilkeFordította Fodor András </description>
<pubDate>Sun, 29 Nov 2009 19:47:19 -0800</pubDate>
</item>
<item>
<title>Gosztonyi Péter: Horthy Klessheimban</title>
<link>http://www.mbk.org/Article707.html</link>
<description>Gosztonyi Péter: A MAGYAR HONVÉDSÉG A MÁSODIK VILÁGHÁBORUBAN
110-111 oldal
Szakmailag lektorálta: Szabó Péter és Szakály Sándor­Európa Könyvkiadó, Budapest, 1992 –­

Két hétre rá, 1943 április 16-17-én Horthy, Hitler meghívására, a Salzburg melletti klessheimi kastélyban találkozott a német kancellárral és külügyminiszterével, Joachim Ribbentroppal. Hitler a kormányzót már ingerült hangulatban fogadta. Előzően Mussolini és Antonescu jártak nála: mindkettőjüket meg kellett győznie, hogy a szovjetek ellen okvetlenül folytatni kell a harcot. Békekötésről a Führer hallani sem akart. A Horthyval történt kétnapos tárgyalás eléggé feszült légkörben folyt le. A fennmaradt tárgyalási jegyzőkönyvek szerint főleg Ribbentropp volt az, aki Horthyval szemben aggressziven viselkedett. Kállayt
vádolta, hogy kétkulacsos politikát folytat, hogy titkos küldöttei Ankarában
tárgyalnak az angolszászokkal, és bár szóban szakadatlanul a zsidók ellen
hadakozik, valójában védi őket, sőt több mint hetvenezer zsidó menekültet
dédelget Magyarországon. Ezen kívül bizonyos helyeken azt hangoztatja, hogy a
jövőben egyetlen magyar katonát és egyetlen ­fegyvert sem bocsát a német
birodalom rendelkezésére. Hitler egyebek között kifogásolta a minimális magyar
háborús erőfeszítéseket. Mint mondotta, a 2. magyar hadsereg doni veresége is
azt bizonyítja, hogy a magyarok nem akarnak harcolni.
­­</description>
<pubDate>Sat, 28 Nov 2009 11:27:20 -0800</pubDate>
</item>
</channel>
</rss>
