Magyar Baráti Közösség

irodalom  :: Fülöp László : Beszámoló ::

(5290 olvasás)     

Igen, jutsz eszembe,
többet mint kellene.
Tükör felé nézek,
Te jössz velem szembe,
rugalmas léptekkel előre haladsz,
s mig szemeim pergetnek
rólad video szineket,
köztünk a távolság marad.

Gyerekeimröl - kérkedek mint mások,
hogy szeretnek, már nem oly vásott
a triumvirát;
az élet szeleitől beérten
feladtam logikát,
őket már nem védem
minden lágy szellőtől,
s lassanként megértem,
az elkövetett hibák,
tanulsága mának,
holnapra biztos érettséggé válnak.
Ládd én is változom,
már nem játszom bírát,
csak szerény figyelőt,
ki olykor hasznos tanácsokat adna...

Kissé lehangol, mert látom,
a simává viselt járom,
melyet mindenki húz velem
rájuk még szorosabbra lesz szabva.

A munka engem is megkeres,
a probléma megoldás érdekes,
adatokat, tényeket új kombinációkba
szervezni, merni...
De a bürokrácia igazattudó agya, karja,
csak az általánost, a kényelmest akarja
felismerni.
Az egyéni kivétel,
bár mutathat új utat, esik útfélre, sárba,
hacsak nincs belőle azonnal bevétel, -
igy hetente prüszkölök
a keserű pohárba.

A forró vágyak
nem molesztálnak mint régen,
manapság hagynak aludni már,
a lepedő is,
mely rámtekeredett mint hinár,
marasztaló karok,
s akikkel birkóztam,
a buja angyalok
elhagytak,
belefáradtak az állandó heccbe.
S ha félébren nyögök, képzelve vágyat,
megint félreértem a hozzám-feszülő ágyat,
a lábam az, melyet görcs huzott merevre.

Az egészségem kérded,
olyan mint a - hullott - makk,
szemre ragyog mint a lakk
míg fekvő fele férges,
s ahogy óhaj-álmaimban forgok
sejtről-sejtre romlok.
Mint makk sapkája
válik testemről a lélek,
mely felismerésektől lett érdes,
kérges,
s most, hogy ötödévre
még mindig nem vagy itt:
mérges.
Szeretnék a tükörbe kiabálni,
- felriasszalak mint egy madarat,-
valami vaskos, sértő ostobaságnyit,
mely távoli, türelmes mosolyodnak árthat,
hogy idehozzon a bosszus akarat,
vagy gondos megértés,
('miért is úgy várlak,)
simogasd arcom és
megszólalj:
" - No itt vagyok te borongó gyerek - "
s szeretnéd
hogy ágyba vigyelek.

(Ui.: Ez is, mint más beszámoló,
hosszura lett fonva,
ha lenne nálad egy ügyes olló,
már helyesre rövidülhetett volna.
Igy fele buta,
másik fele komoly,
harmadik fele suta,
nyelvembe harapott mosoly.)

(LGF.- Madison, 1987.Aug./AGI)