Magyar Baráti Közösség

Elmélkedések  :: Morbus hungaricus ::

Közölte lelteto Időpont: 2005. március 09., szerda, 06:26 PST (820 olvasás)     

Megjegyzés: Írta Éltető Lajos

Adalék az ügynök-vitához
- Mikor növünk már ki magyar betegségeinkből? - kérdem egy Erdélyből áttelepült pesti ismerőstől, akivel néha villámpostát váltunk. Az általános depresszióra gondolok, a politikai civakodásra, a gyanúsításokra, a paranoiára, a hitre titokzatos erőkben, melyek ellenünk, magyarok ellen konspirálnak.

Válasza perceken belül megjelenik a képernyőmön: „Akkor növünk ki ebből a betegségből - írja -, ha megszabadulunk az elmúlt 50 év árnyékától. Ha megszabadulunk a különféle titkosszolgálatok embereitől, akik átjöttek vagy mindig is itt voltak, hogy megmérgezzék Erdély és Magyarország kapcsolatát...”

Ezzel a válaszával pontosan azt húzza alá, amitől félek. A bénító meggyőződést, hogy ha megszabadulunk a múlttól - Muhitól, Mohácstól, Trianontól, a szocialista örökségtől - AKKOR MAJD ismét élhetünk a mának s a jövőnek, addig nem. Csak ezektől az emberektől szabadulnánk végre meg! Hiszen ezeket ma is az összeesküvő külső-belső ellenség irányítja, céljuk az, hogy elgáncsoljanak minden lépésünkben.

De kik ezek az emberek? Volt idő, amikor a rendszer, a politika, maga is paranoiás félelemmel telve, nagy számmal „szervezett be” közönséges halandókat, hogy segítségükkel figyeljék, ellenőrizzék embertársaik legtitkosabb gondolatát is. Hogy a beszervezettek legtöbben maguk is áldozatok voltak, közönséges és ocsmány zsarolás áldozatai, mert zsarolással fogták őket és zsarolással tartották őket fogva, azt nemigen veszik tudomásul a mai pánikkeltők. Mert amikor régen Magyarországon, s méginkább Romániában suttogtunk még az utcán is, akkor volt rá némi okunk. De ha ma is BM vagy Secu ügynököt látunk minden bokorban, akkor talán nem „ezekkel”, hanem velünk van a baj. Mert valójában: nincsenek. S ha volnának se lenne semmi hatalmuk felettünk. A suttogás ma csak arra jó, hogy ne bízzunk embertársainkban, hogy mindenki mindenkiben ellenséget lásson. Akkor pedig mi vagyunk a valódi ellenség, mi magunk, okozói saját paranoiánknak.

Mintha anélkül nem is élhetnénk már...

Éltető Lajos