Magyar Baráti Közösség

Elmélkedések  :: Fülöp László : Hatalmak érvényesülése ::

(1608 olvasás)     

"Népek nagy vizsgájának órájában megmaradni csak az tud, kinek nemcsak joga, hanem ereje is van hozzá. A világot két erő alakitja: az anyagi hatalom és a szellem." (Márai Sándor : Röpirat a nemzetnevelés ügyében, Kalligram kiadó, Elsö kiadás: 1942, Budapest)

irta Fülöp László

A II. Világháború utáni időszakot két világhatalom dominálta: az USA és a Szovjetúnió. A 20. század végére megváltozott a helyzet úgy, hogy bár Japán és Németország élvonalbeli gazdasági hatalmak, csak az USA emelkedett fel mint az egyetlen “superpower”. Valószínû nem sokáig. A 21. század első harmadában már megjelenik az Európai Unió és a második harmadában Kína mint szuper-hatalmak. Nem sokkal mögötte erősödik fel India. A 21. század egyik nagy rejtvénye a szuper-hatalmak egymáshoz való viszonya lesz. Ma az USA és az EU szövetsége látszik valószínűnek. Kelet felé az USA erősíti Japánnal a gazdasági kapcsolatokat, s építi Kínával a szövetséget, hasonló ideológiai és stratégiai alapon, amely már egyszer sikeresnek bizonyult a Szovjetúnió felé.

Az orosz birodalom – bár néha habozni látszik, hogy feladja-e az “USA ellenpólusa” szerepét Európa felé - inkább Európa és az USA felé orientálódik; részben, mert a szervezett Kína hatalmasan emelkedik a világ színpadán, a kínai igények Szibéria felé régi keletüek és az orosz-kínai határ hosszú. Annak ellenére, hogy az oroszok az elmult ötven év folyamán sokszor próbálták a kínaiakat a maguk oldalára állítani, az orosz érdekek gyakran élesen eltértek a kínai érdekektől. A surlódás különösen kiéleződhet Ázsiában. Sok függ Kína agresszivitásától, gazdasági és politikai hozzáállásától. Egyenlőre még csak gazdaságilag fejlődik, erősödik, és még húsz-harminc év kell ahhoz, hogy feltűrje ingujját és izmait fitogtassa. Az egyik kérdés: milyen sikeres lesz az amerikai külpolitika Kína felé. A kínai mentalitás, szerveződés, a népesség mennyisége megmásítja az előző példák alkalmazhatóságát. Ugyanakkor, az emberi jogok vonala, az egyenlőség, szólásszabadság érveinek bűvköre vonzóak, meglehet az egész 21. század a demokrácia terjedésével paralell bontakoznak ki. Kína egyenlőre ellenkezik. A hatalmon levők nem érzik magukat elég erősnek, vagy nem elég átfogó képességűnek, hogy el tudják viselni mások szempontjainak nyilvános megtárgyalását. Talán a demokratikus folyamatot más társadalmak gyengeségének ítélik. De minél jobban kitolják Kína terjedelmét, a kínaiaknak annál több Taiwan-juk és Tibet-jük lesz, annál inkább el kell magukat foglalják belső problémáik rendezésével. Ez elodázhatja, hogy a világ színpadán mint stratégiailag domináló birodalom szerepeljen.

Magyarország részt vehet a nemzetek 21. századi érvényesülésében ha kapcsolatait és befolyását pozitívan tudja terjeszteni több irányba a fejlődő országok felé, (sőt a nagyhatalmak felé is) ha meg tudja érteni és ki tudja aknázni azok fejlődést-hajtó dinamikáját, s a magyar felemelkedéshez kapcsolja őket. Egyik járható módja ennek, hogy a gazdaságot a fejlődés irányzatai szerint erősítjük, és a magyar felsőoktatást és tudományos kutatás magas szintjét nemcsak tartjuk, hanem tovább emeljük követendő példaképpé - de elérhetővé tesszük a fejlődő országok fiataljai részére. A magyar oktatás irányokat mutathat a jövő problémáira való felkészülésben. Ez utóbbiban érhetünk el hatalmi szintet és ez lehet az új magyar hatalom érvényesülése.* A tudományos képzés magasfokú elsajátításának magyarországi lehetőségeit kell eladni a külföldnek. Az ilyen irányba való haladásban erősiteni kell kapcsolatainkat a külfölddel, használni a különböző országokban élő magyarok kapcsolatait, és együttesen, agresszíven “eladni” a magyar tudás hírét, népszerűsíteni a magyar tanítási módszerek alkalmazható részét. A magyar nép ereje, nemzetközi jelentősége a tudáson, kapcsolatteremtő és helyzetfelismerő készségén keresztül nyilvánul majd meg. Ez az egyik módja, hogy a magyar értelmiség értelmével érvényesüljön a 21. században.

(1997. December 03/FL)

* Lásd: “The Book Wars” by James Atlas, 1990, W.S. Ruckeyser Editor, pp.14