Magyar Baráti Közösség

MBK  :: Éltető Lajos: Mi teszi a vallást? ::

(889 olvasás)     

Ha én jól értettem és értem, az MBK-nak voltak és vannak értékei, elvei, cselekedetei , vállalásai, kapcsolatai- s ezeknek van folytonossága . Ezeknek voltak, lehetnek és időnként vannak politikai vetületei,asszociációi de ez még nem eredményez politikát stricto sensu, nem csapódik le pártfegyelemben, egyes tagjai különbözhetnek a szűkebb politikai, ideológiai nézeteikben és szimpátiáikban( magyar,amerikai, vagy bármi más vonatkozásban) és vitatkozhatnak is egymással, hál Istennek teszik is. Az MBK-nak nincs ideológiája, és nem lett vallása. Ezért is maradhatott folytonossága a posztkommunista világban is. -Kovalszki Péter Igaz, amit itt Péter ír, de nem egészen. Csodálom, hogy a politika számára a pártpolitikával egyenlő, és hogy a szabad vitatkozás nem jellemzi szerinte a politikát. Pedig az amerikai tradíció ennek pont az ellenkezőjét követelné meg tőlünk. (A mai silány amerikai praxis persze másként fest - a történészek egy évszázadon át csámcsoghatnak majd rajta.) Nem stimmel viszont az, hogy az MBK-nak nem lett volna, vagy nem lenne ideológiája, vallása. Ideológiája a kezdetektől fogva magyar volt: ha tetszik, nemzeti, hisz ez tartotta és tartja össze a társaságot. Annyiban különbözött a kimondottan politikai töltetű magyar társulatokétól, hogy erkölcsi elvek vezették: a szabadság, a tolerancia és a józan gondolkodás elve. De ez önmagában meghatároz bizonyos vallási jelleget is. Nem titok, hogy már az alapszabályunk megfogalmazásánál az erdélyi magyar és az amerikai unitárius egyházak elveire támaszkodtunk. A három alapelv ugyanis mindkét egyház jellemzője. Mindkettő azt hirdeti, hogy dogmái nincsenek - ami annyi, hogy nincsenek olyan hitigazságaik, melyeket a taggá avatás előfeltételeként követőik számára előírnának. Ezeknek az elveknek alapján kaptuk meg a jóváhagyást Oregon államtól, valamint a szövetségi IRS-től (az adóhivataltól). Nem vagyunk egyház, ilyen ambíciónk sohasem volt. Nem képezünk felekezetet. Vallási társaság vagyunk, az ökumenizmust gyakoroljuk - de nem keresztény, hanem magyar alapon. Nagy különbség. A Reménység-tavánál egymás mellett vesz részt vallási rendezvényeinken (Mikes Kelemen után istenszolgálatnak hívjuk ezeket) katolikus, református, evangélikus, unitárius, zsidó, ateista, mindenféle vallású avagy vallástalan barátunk. Célunk nem a bűnös ember megváltása, inkább az foglalkoztat, hogy miként éljük életünket, közösen és egyénileg, sikeresen, békésen, erkölcsösen és lehetőleg boldogan ezen a földön. És magyarul, ahogy lehet: itt is, távol az ősi földtől. A meghívott felekezeti vendég-lelkészeket megkérjük, hogy az MBK jellegéhez szabják elmélkedésüket. Általában nem képez ez semmiféle akadályt, bár volt, amikor katolikus misét eredményezett. Sebaj, a liturgia verbi mindenkihez szólt, abból nem volt senki kizárva... Hogy mi a vallás egyáltalán, nem könnyű eldönteni. Majdnem mindenkinek van valamilyen elképzelése róla, aszerint, mit hozott magával a gyerekszobából. Akár vallásosak vagyunk mi magyarok, akár nem, vallási imázsunkat az évezredes judeo-keresztény vallás valamelyik egyházi változata formázza. De az MBK szellemében ez nem jelentheti számunkra azt, hogy ne ismerjük el vallásnak, ami a felebarátunk szemében, szívében az. Vagy hogy ne tiszteljük, becsüljük azt, akinek a vallása eltér a mienktől. Hadd mondjak egy-két példát. Az európai és a közép-keleti kultúrák számára a vallásban az Istenbe vetett hit elengedhetetlen sine qua non. De a keresztények (az unitáriusok, bár protestánsok, így írják e szót) szerint nem igazi vallást követ sem a zsidó, sem a muzulmán, mivel annak Jézus nem maga az Isten. (Az unitáriusok kivételt képeznek ebben is.) És vice versa - a zsidónak, muzulmánnak nem igazhirtű a keresztény, mert három istennek örvend. S ne is beszéljünk akkor a távolkeleti embermilliókról, akik vagy az isteni manifesztációk ezreit tisztelik (hinduizmus), vagy az istenek fölötti Örök Törvényt (buddhizmus, tao). S ezzel még el sem értünk a változatok sorának a végére. A konzervatív keresztények szerint ezek a milliók primitív, megtévesztett istentelek, vallástalanok. De a kereszténységen belül is él még a múltbol örökölt kirekesztősdi: a római katolikusok hivatalosan hirdetett dogmája szerint a protestánsok eltévedt barikák, a protestánsok szerint a katolikus vallás „nem tiszta vallás” (Ravasz László ref. püspök). A szigorúbb kálvinisták nem ismerik el az unitáriusok keresztény voltát (az amerikai Unitarian-Universalist -UU-egyház nem is hirdeti magát már annak, csak eredetében); Texasban, a vitathatatlanul egyik legbigottabb szövetségi államban nemrég törvényjavaslatot terjesztettek elő az állami parlamentben, amivel - baptista nyomásra - meg akarták vonni az UU működési jogát és adómentességét, mert vallása nem felel meg a baptista követelményeknek. Summa summarum: Kovalszki Péternek igaza van: az MBK-nak elvei vannak meg értékei, és van praktikus gyakorlata, de nincsen vallása - a szokványos keresztény kritériumok szerint. Ám ha lazábban fogalmazunk, gyűlölt szóval: liberálisabban, figyelembe véve a szabadság, türelem és okosság elvét, kiderül, hogy mégiscsak van. Akárki gyakorolhatja, s még kedvenc templomát se kell elhagynia miatta. Ha van neki, és ha az magyar... Éltető Lajos