Magyar Baráti Közösség

1956  :: Milványi Cseszneky Miklós: Kesztölc non coronat avagy a Kesztölci Köztársaság legendája ::

(624 olvasás)     

Az '56-os évfordulókon időről-időre felbukkan a "Kesztölci Köztársaság" neve. Az egymásnak sokszor teljesen ellentmondó cikkek, beszámolók alapján nem könnyű megérteni, hogy mi is történt 1956 októbere és decembere között a Pilis lábánál fekvő, jórészt szlovákok lakta bányászfaluban. Egyes vélemények szerint a község lakói a forradalom idején kikiáltották az önálló "Kesztölci Köztársaság"-ot, s kérelmezték a teljes jogú ENSZ-tagságot, majd a szovjet inváziót követően a kesztölci régió Csehszlovákiához csatolását. A faluköztársaság egyetlen, pálinkáért vásárolt tankból, s tucatnyi nemzetőrből álló hadsereggel is rendelkezett.

Mi történt Kesztölcön 1956-ban? A végsőkig elkeseredett emberek kétségbeesett, már-már tragikomikussá váló segélykiáltásáról volt szó, vagy inkább a kádárista lejáratókampány akarta nevetségessé tenni, s ezáltal megtörni a bányászok ellenállását? Csupán legenda a kesztölci respublika vagy történelmi valóság? Netán mindezek együttvéve? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Barsi Szabó Gergely A kesztölci köztársaság – 1956 Tank - pálinka – nemzetőrök című könyvében, mely a forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára jelent meg.

Kesztölc a Horthy-rendszer idején baloldali érzelmű bányászfaluként volt ismert. A községben titkos kommunista sejtek működtek, s a szervezett munkások nagy része bizakodva tekintett a szovjet megszállást követően formálódó szocialista rendszerre. A csalódás azonban nem váratott sokáig magára. A hadiipari megfontolásokból korábban megkímélt vájárokat az oroszok Szibériába hurcolták, majd a padláslesöprések fokozták a helyi parasztgazdák elégedetlenségét. Az 50-es években több ellenálló csoport is szerveződött a környéken, s ezáltal a falubeliek ismételten magukra vonták az ÁVH haragját. 1956. október 26-án a kesztölci polgárok lefegyverezték a kommunista milicistákat, majd 28-án megalakult a forradalmi bizottság, s elkezdődött a nemzetőrség megszervezése. Állítólag ekkor kiáltották ki a független "Kesztölci Köztársaság"-ot is. A helyiek többször vittek élelmiszert a budapesti szabadságharcosoknak, s a fővárosból fegyvereket hoztak. November 4. után a kesztölci nemzetőrök továbbra is fenntartották a rendet, de az átvonuló szovjet páncélosokkal való összeütközés elől kitértek fegyvertelen békés község látszatát keltve. Azonban Kesztölc és környéke továbbra is a forradalmárok ellenőrzése alatt maradt. A településen még ma is eleven hagyomány szerint ekkor folyamodtak az Egyesült Nemzetekhez segítségért. Kesztölcön december közepéig működött a fegyveres nemzetőrség, de a december 15-én betörő karhatalmisták már nem ütköztek ellenállásba. A megtorlás ennek ellenére kegyetlen volt, s a statárium megszűntével is születtek súlyos ítéletek.

Barsi Szabó Gergely a rendelkezésre álló dokumentumok tanulmányozása alapján arra a következtetésre jut, hogy az önállóságát kinyilvánító "Kesztölci Köztársaság" mint olyan sosem létezett. Ugyanakkor a község népe valóban tevékenyen részt vett a forradalmi eseményekben, s ennek megfelelően bánt el a kesztölci bányászokkal és földművesekkel a Kádár vezette "forradalmi munkás-paraszt kormány". A fiatal újságíró kutatásai szerint a "Kesztölci Köztársaság" legendája a helyi párttitkártól származik, akinek a házát ismeretlenek felgyújtották, s aki 1956 után több cikket is közölt a "köztársaság" létrejöttéről és minden eszközzel igyekezett befeketíteni a helyieket, folyamatosan szigorúbb büntetéseket követelve a kesztölci ellenforradalmárok számára. A volt párttitkár buzgalma kapóra jött Kádáréknak is, hiszen a "Kesztölci Köztársaság" példájával próbálták bel- és külföldön egyaránt lejáratni, bagatellizálni az '56-os eseményeket.

Barsi Szabó Gergely 1980-ban született Tatabányán. 1998-ban szerzett újságíró képesítést a Bálint György Újságíró Akadémián, 2004-ben kommunikáció szakon, majd 2005-ben történészként diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A "Kesztölci Köztársaság"-ról szóló dokumentumfeldolgozás első önálló kötete. Barsi könyve az első komoly kísérlet arra, hogy tudományos módszerekkel fény derüljön arra, hogy valójában mi is áll a Kesztölcön még ma is élő legenda hátterében. A mű borítóján látható, élénk háttérben álló tank grafikája már önmagában is figyelemfelkeltő, s csak remélni lehet, hogy az ifjú történész-újságíró könyve mások figyelmét is ráirányítja a magyar félmúlt eme ismeretlen, ellentmondásokkal teli epizódjára, s ezáltal további kutatásokra ösztönöz. Barsi Szabó Gergely könyve e folyamatban mérföldkőnek számít.

Barsi Szabó Gergely A kesztölci köztársaság - 1956 Tank - pálinka - nemzetőrök Timp kiadó 2006.