Dialógus :: Sajgó Mihály: Kitől kell félni? Túllihegett anti-antiszemitizmus. ::
Közölte
smisi
Időpont: 2008. július 04., péntek, 11:53 PST
(976 olvasás) 
Gyanakodj, ha valaki a magyar-zsidó megbékélést szorgalmazza. Ő azt akarja elhitetni, hogy a magyar-zsidó háborúság realitás. De nem az. Szembesítsd a tényekkel: hol és miféle hátrányt szenvednek ma a magyarországon élő zsidók? Egyetlen érvet fogsz hallani: sokan félnek. Félnek a Magyar Gárdától. Félnek az árpádsávos zászlótól. Félnek a Turultól. Félnek a MIÉP-tól. Félnek a Jobbiktól. De ne feledd: a "sok"nak mondott csupán szánalmas "néhány". Nekik pedig egyvalamitől kell félniük: saját maguktól és fogadatlan prókátoruktól.
Kedves Nagytiszteletű Dr.Kálmán Szabolcs!
Köszönet illeti, amiért segít helyretenni Hazánkat oly sokszor méltatlanul érő vádaskodást: nálunk dúl az antiszemitizmus. Mert ezt gerjeszti burkoltan az is, aki szünet nélkül, minden fórumon valamiféle „Magyar-zsidó megbékélést” szorgalmaz. Azt hirdetik, „magyar-zsidó megbékélés” kell, minthogy valamiféle magyar-zsidó hadakozás folyik. Kik is ezek a „megbékélést” szorgalmazó emberek és vajjon mi motiválja őket?
Az idestova hetven éve kezdődött és néhány évre rá gyalázatos, szelektiv nemzetirtásba torkolló tragédiát bizonyos körök a magyarság egészének nyakába kívánják varrni. Ráadásul ennek emlékét mindenek felett állóvá emelve, céljuk a Nemzetben rossz lelkiismeretet felépíteni és azt állandósítani. No de miért jó és ki(k)nek jó ez? Vezérlő elv legutolsósorban a kegyelet szándéka és ébrentartása. Az antiszemitizmus vádját hangoztató körök érdeke egyrészt az anyagi elégtétel maximálisra vagy még annál is feljebb csavarása. Az áldozatul esett nagymama tragédiája lassan alig érdekes. Annál fontosabb, hogy álságosan érvelő és jogi háttérrel alaposan megtámogatott „érdekvédő” szervezetek erre hivatkozva minden fillért megszerezhessenek.
De hogy kerül ide az „antiszemitizmus” vádja? Hát úgy, hogyha valaki a legenyhébb formában ki meri fejezni kétségeit a maximálisra csavart anyagi igény miatt, arra rá lehet mondani: „rasszista”, „náci”, „antiszemita” – ezzel elejét lehet venni minden további megfontolásnak. Másrészt egyszerű hatalmi érdek vezeti az antiszemita vádat hangoztatókat. Ők mondják meg, kiket kell az antiszemiták szalonképtelen csoportjába sorolni és elhallgattatni. És ugyan kiket? Mindenkit, aki kifogásolja a hatalmi célú kettős mérce elvét, aminek első számú haszonélvezői Izrael állam aktuális adminisztrációja által támogatott szélsőségesek – éljenek bárhol is a világon. És ők találták ki a „kódolt antiszemitizmus” fogalmát, ahova beletartozik a tiltakozás palesztin gyerekek védelmében és minden más vélemény, ami tetszésüket nem nyeri el.
De ha valaki a magyarok antiszemitizmusát emlegeti, kérdezd meg: hány zsinagógát gyújtottak lángra Magyarországon (szemben más europeer államokkal)? Hány zsidó otthont vertek szét? Hány zsidó vállalkozást tettek lehetetlenné Magyarországon? Hány zsidó temetőt dúltak fel faji okokból? Hány zsidót vertek meg azért, mert zsidók? A kérdéseket hosszan lehet sorolni.
Tisztelettel: Sajgó Mihály
| Sajgó Mihály: Kitől kell félni? Túllihegett anti-antiszemitizmus. | Belépés/Regisztráció | 1 hozzászólás | ||
|
| ||
| Minden egyes hozzászólás a szerző saját nézőpontját tükrözi. A honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal annak tartalmáért. |
Re: Sajgó Mihály: Kitől kell félni? Túllihegett anti-antiszemitizmus.(Értékelés 1)Írta: FülöpL Időpont: 2008. júl. 08., 17:32 (Felhasználó adatai | Üzenetküldés http://www.mbk.org) |
|
Mint sok vitairatban, Sajgó Mihály irásában is van több ami való, vagy a valóságot megközelitő kitétel. A problémák akkor jelentkeznek, amikor félreérthetjük egymást, az elővezetett fogalmak homályos volta, határozatlansága miatt. Próbálom az ebben az irásban említett ideákat egyenként venni és megérteni, azaz pontositani az én személyes kiértékelésem/ megérzéseim által. Én úgy látom a "magyar-zsidó háborúzás"-t, mint az egyik (sajnos van több!), a magyarságot megosztó ideát, amely egyik ébrentartója a fogalmak érzelemmé váltása. Talán mások, akik hozzászólnak ehhez a kényes témához, jobban megértenek bizonyos fogalmakat mint én - ezeket (is) szivesen olvasnám... Elöször vegyük szemügyre a magyar-zsidó háborúzás fogalmát. Szerintem is lehetetlen helyzetet teremt a "magyar-zsidó háborúzás" ideáját hangoztatni - több okból kifolyólag. Itt több meghatározást kellene elfogadjunk: Mi a "háborúzás" fogalma? Az ellentétek mely szintje, vagy intenzitása jelent háborúzást? Szellemi vitákról van itt szó? Avagy kiterjed-e ez a tettlegességre? Az ellentétek mely kiterjedése (idöbeni, vagy terfoglalásbani) jelent háborúzást? Meghatározta-e valaki, hogy melyek (kik?) az egymással szembenálló felek, csoportok? Szembenállnak-e a "magyar-katolikus" és a "magyar-zsidó" csoportok? Vagy a "magyar-protestáns" és a "magyar-zsidó" csoport? Hány százaléka mindegyik csoportnak a másikkal szembenálló, hány százaléka a másikkal háborúzó, vagy hány százaléka az, akiket mindez nem érdekel? Szerintem, ha a fenti pontokra kielégitő válaszokat tudunk adni, meghatározzuk az írás egyik alapvető tételét. Ui. ha van háborúzás, vegyük komolyan, állitsuk le ennek a magyar társadalomra káros hatásait. Ha nincs háborúzás, ha az ellentét a magyar társadalmi problémák megoldásának máskéntségére szoritható vissza, akkor nagy a valószinűsége, hogy értelmes, logikára épitő, valamint a problémá(ka)t intelligenciával megközelitő emberek - együttesen sikeresek lehetnek. Sajgó Mihály szerint nincs "magyar-zsidó háborúzás", s akik ezt emlegetik, azok egy nem-létezö mumusból próbálnak - akarva-akaratlanul - realitást kreálni. Való, hogy minél többet emlegetünk valamit, valaminek létezését, vagy annak tulajdonitott cselekedeteket, - csaknem bármilyen kontextusban - perpetuáljuk annak létét. Ennek a kitételnek másik oldala a "kitöl féljünk", azaz a "kik a mumusok" felsorolása. Tehát a Mumusokról. A mumusok nyilván léteznek: A Magyar Gárda es az Árpád-sávos zászló Számomra is a legkontroverziálisabb téma. Amikor elöször olvastam a NATO-n belül engedélyezett magyar hadsereg létszámáról, megütödtem: hogyan lehetett ennyire alacsony számot elfogadni? Hogyan lehetett a harmincezer alatti számba belemennni? Hiszen ennyi ember alig elegendő egyik nagyobb városunk rendfenntartására, nemhogy a magyar országhatárok biztositására, esetleges megvédésére. Adva Magyarország (MO.) geográfiai helyzete, ez a magyar vezetők számára elgondolkodtató kellene legyen. De következő gondolatként eszembe jutott a világ-vezető USA katonai rendszere. Ezt a példát követve, miért ne tudnánk mi is felépiteni egy "National Guard"-ot? Egy olyan para-military szervezetet, amely a megyei szervezésre alapulna. Ennek voltak példái a magyar történelemben is. De egy ilyen felépitést lárma nélkül, a megyék bevonásával kellett volna megcsinálni és a hivatalos - ha nem is országra terjedö - támogatást megszerezni. Ehelyett, hangos felvonulá |
Hány csepp van az óceánban?
Hány csilag az égen?
Az emberiség fején hány hajszál van?
S hány gonoszság szívében?
Jelenleg névtelen látogató vagy. A regisztráció ingyenes, és számos előnnyel jár: pl. grafikus témaváltás, egyéni beállítások.
Ezen a napon történt...
33
Vízkereszt napja Krisztus Jordán vizében való megkeresztelésének emlékére. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra.
1766
Megszületett Fazekas Mihály író, költő, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezője.
1928
Kassán (Szlovákia) megszületett Bacsó Péter filmrendező, író (Liliomfi, A tanú, Hány az óra, Vekker úr?).
1978
Budapesten, az Országházban az amerikai népet jelképező küldöttség ünnepélyesen visszaadta a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket.
A Magyar Baráti Közösség (MBK) Oregon államban bejegyzett, felekezet nélküli magyar vallásos társaság, melynek céljait a hatóságok által jóváhagyott alapszabálya így határozza meg:
To promote non-denominational religious life in the Hungarian tradition, charitable work by and among people of Hungarian extraction, and cultural-educational endeavors that further Hungarian values.