Elmélkedések :: Július negyedike ::
Közölte
elajos
Időpont: 2009. július 04., szombat, 19:50 PST
(1749 olvasás) 
Július negyedike az amerikai köztársaság születésnapja. Családias örömünnep, piknikkel, tűzijátékkal, civil szervezetek parádéjával, mely a brit birodalomtól való függetlenség kikiáltására emlékeztet.
A kikiáltást követte az 1776-ban kitörő függetlenségi háború. Ezt szoktuk mi magyarok tévesen szabadságharcnak nevezni. 1848 óta ugyanis mi összekeverjük a függetlenséget a szabadsággal. Pedig a kettő nem azonos.
A Thomas Jefferson tollából származó Függetlenségi kiáltvány (Declaration of Independence) hangzatos szavakkal beszélt az emberek isteni eredetű jogairól, egyenlőségéről, a primitív demokráciáról. De a fekete rabszolganép, a lakosság kerek egyötöde nem számított embernek sem Jeffersonnak, sem a többi rabszolgatartó déli delegátusnak a philadelphiai kontinentális kongresszuson. Jeffersonnak 100 rabszolgája volt, Washingtonnak 200.
Azt sem tisztázták Philadelphiában, hogy ki lehessen a leendő köztársaság polgára. Végül a jogokat vagyonhoz kötötték: az érdemelte meg a szabadságot és az életet, akinek pénze, földbirtoka volt. A nagy újítás annyi volt, hogy a jogok nem szálltak apáról fiúra, mint Angliában. Csak a vagyon.
Az ellentmondásokat csak sokkal később orvosolták, mint tudjuk, és katasztrofális körülmények között. A polgárháborúban több mint 600 000 katonája esett el a két hadakozó félnek, s a civil lakosság is súlyos veszteségeket szenvedett. A rabszolgák így szabadultak fel, bár még azután is sokáig negatív bánásmódban részesültek. Az alkotmány módosítása révén pedig lassan világra jött a valódi egyenlőség.
Magyarország nemzeti létéért, függetlenségéért szállt 1848-ban síkra, az emberi jogokról először alig esett szó. Az országgyűlés azonban felszabadította a jobbágyokat, a mi rabszolgáinkat. Így a földbirtokosok önként lemondtak előjogaikról. Erre büszkék lehetünk. Viszont a kisebbségi kérdéseket nem oldottuk meg soha, sem a választások módját. Igaz, a háborúra következő majd két évtizedben nem volt saját kormányunk, megszállt terület voltunk, katonai diktatúra alatt. De a problémák megmaradtak, legalább a Horthy világ végéig. --
| Július negyedike | Belépés/Regisztráció | 0 hozzászólás | ||
|
| ||
| Minden egyes hozzászólás a szerző saját nézőpontját tükrözi. A honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal annak tartalmáért. |
Mögöttem a múlt szép kék erdősége,
Előttem a jövő szép zöld vetése,
Az mindig messze, és mégsem hagy el,
Ezt el nem érem, bár mindig közel.
Ekkép vándorlok az országuton,
Mely puszta, vadon,
vándorlok csüggedetten
Az örökké tartó jelenben.
Jelenleg névtelen látogató vagy. A regisztráció ingyenes, és számos előnnyel jár: pl. grafikus témaváltás, egyéni beállítások.
A Magyar Baráti Közösség (MBK) Oregon államban bejegyzett, felekezet nélküli magyar vallásos társaság, melynek céljait a hatóságok által jóváhagyott alapszabálya így határozza meg:
To promote non-denominational religious life in the Hungarian tradition, charitable work by and among people of Hungarian extraction, and cultural-educational endeavors that further Hungarian values.