Magyar Baráti Közösség

Történelmünk  :: Papp László: Egy magyar család különös története ::

(2557 olvasás)     

Egy angol újságíró, Duncan Shiels, a nyolcvanas évek közepén párizsi állását feladva érkezett Magyarországra, hogy közelből tanulmányozza egy halódó rendszer utolsó éveit. Rábukkant egy olyan családtörténetre, amely mint a cseppben a tengert, magában foglalja az egész magyar történelmet. Tizenöt év munkája eredményeként könyvet írt a székelyudvarhelyi Rajk család életéről.

Ahogy ez nem először történt a világon, a birodalom távoli végeibe vezényelt osztrák katona teherbe ejtett egy fiatal lányt, akire aztán hazamenve csak a nevét hagyta örökségül. Így született meg Székelyudvarhelyen Reich József 1860-ban, akit a leányanya becsülettel felnevelt. A fiú kitanulta a csizmadia mesterséget, megnősült, nevét Rájkra magyarosította, (amelyről a gyerekek később az ékezetet elhagyták) jól menő műhelye tisztességgel eltartotta az egyre gyarapodó családot. Az 1891-ben született első fiút, aki apja után szintén a József nevet kapta és később megörökölte a csizmadia műhelyt, még további tíz gyermek követte. A nyolc fiú és három lány  sorsának alakulása a XX. század magyar történelmének minden fordulatát, eseményét, tragédiáját tüközte. Volt közöttük csizmadia, tisztviselő, orvos, mérnök, bankár, nyomda igazgató, tanár, kalapkészítő, könyvelő. Három fiú katonaként megjárta a második világháborút, volt akit az utcáról ragadtak el a szovjet gulágra, volt köztük emigráns, politikai menekült, nyilas miniszter helyettes, kommunista miniszter. Akárhogy alakult is a sors, a család mindig összetartott, egymást támogatta, mentette, az árvákat felnevelte, a kisebbségi sorsot, elszegényedést vállalva az önérzetes erdélyi magyarság erejének példáját mutatta fel. Amikor politikai szinten volt ellentét, azon a családi összetartozás érzése kerekedett felül. A kommunista Lászlót nyilas testvére, Endre mentette meg a statáriális bíróság halálos ítéletétől, őt viszont a kommunista miniszter testvér a háborús bűnösnek kijáró felelősségrevonástól. 

„A véres Tanácsköztársaság, Horthy intoleráns, nemzeti konzervatív rendszere, a fasiszta diktatúra, Rákosi sztálinista terrorja, a vérbe fojtott forradalom és Kádár puha diktatúrája szétforgácsolta a családokat. És talán egy család sem testesíti meg jobban, (hogy) milyen repedéseket üthet a történelem, s hogyan hidalhatók át ezek a repedések, mint a megosztott és mégis egységes Rajk család” - írja könyvének összefoglaló fejezetében Duncan Shiels. 

Érthető, hogy a könyv legnagyobb része a tragikus sorsú László életének alakulását követi nyomon. A magyarországi kommunisták szervezkedéséről, az emigrációban és a spanyol polgárháborúban résztvevő magyarok dolgairól, az első kommunista “kirakatper” eseményeiről kap itt hitelesnek elfogadható ismertetést az olvasó.

Ugyanilyen érdeklődésre számot  tartó része a könyvnek, amely Rajk László, majd Nagy Imréék újratemetését taglalja. Leírja, hogy Rajk László az utolsó percig tántoríthatatlan kommunistának vallotta magát. Még a bitófára menő útján is az elvtársait emlegette. Nem csoda, hogy az újratemetésnél, 1956. október 6-án, amikor azok hullattak krokodilkönnyeket, akik azelőtt elítélték, valaki megjegyezte: “Ha Laci ma élne, belelövetne ezekbe”. 

A könyv részletesen foglalkozik László felesége, Földi Júlia szerepével. Ő volt férje kivégzése, és a családtagok meghurcolása után a perbe fogottak családtagjai számára az erősítő támasz. Földi Júliával soha sem találkoztam, de a Földi család több tagját ismerve megértem, hogy ez a sokat szenvedett bátor asszony milyen erőt és támasztékot tudott adni környezetének. Fia, az ifjabb Rajk László, aki a könyv adatgyűjtésében a legfontosabb szerepet kapta, így ír kapcsolatukról: „A sors...úgy hozta, hogy első közvetítő nem édesanyám, hanem anyai nagynéném, Margit volt. Mivel húgáról, édesanyámról - akit apám kivégzése után bebörtönöztek - nem lehetett tudni, hogy egyáltalán él-e, hal-e, úgy döntött, elhiteti velem, hogy ő, vagyis nagynéném az édesanyám.” Így történt aztán, hogy míg a fiú számára Margit mindvégig “Anyu” maradt, valódi édesanyja meg kellett elégedjen a “Mami” névvel. 

A könyv előszavában a fiú Rajk László így mutatkozik be: „Apámnál 17 évvel vagyok idősebb. Pontosabban 17 évvel éltem többet, mint ő, akit 40 éves korában felakasztottak. Még három év, s annyi idős leszek mint apám bátyja, Endre, amikor meghalt. Apám, akitől a nevemet kaptam, 36 éves korában döntötte meg a rendszert, amelyet Endre képviselt. Én apámnál négy évvel voltam idősebb, amikor tevékenyen részt vállaltam annak a rendszernek a megbuktatásában, melynek megteremtésében apám részt vett.” 

Shiels több cikkben foglalkozott a Rajk család történetének megismerése során szerzett tapasztalatival. A könyv megszületésének ötlete azonban Fejtő Ferenctől származott, aki közeli barátságban állt idősebb Rajk Lászlóval és 1949-ben a francia újságokban szót emelt Rajk kivégzése ellen. A könyv angol nyelven íródott, franciául adták ki “Les Fréres Rajk” címmel. Pető Márk magyar fordítását 2007-ben, 236 oldalon, számos addig nem közölt fényképpel együtt a Vince kiadó jelentette meg.--