Magyar Baráti Közösség

Dialógus  :: Iskola és nemzet ::

Közölte lelteto Időpont: 2004. október 12., kedd, 21:49 PST (653 olvasás)     

Megjegyzés: Éltető Lajos - Eredeti dátum: 2003. nov. 21

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület 2003. november 8-án Iskola és nemzet címmel konferenciát tartott. Az előadók kifejtették: a nemzet a gazdája, megújítója, védelmezője a közös erőforrásoknak s ezért ő maga is mindenképpen védelmezendő és megújítandó.
A nemzet megújításában, az újabb generációknak a nemzet tagjaivá nevelésében az egész társadalomnak részt kell vennie. A mai helyzetben a nemzet megújításában különösen fontos szerep hárul az iskolára. Ahhoz, hogy az iskola ennek a feladatának eleget tudjon tenni, megfelelő szervezettséggel és anyagi erővel, megfelelő tanárokkal, a nemzet szempontjait is érvényesítő tantárgyakkal és megfelelő társadalmi támogatással kell működnie.

A konferencia előadásaiból kitűnt: a jelen kormányzat egyebek közt az oktatási törvény tavalyi és idei módosításával, a Nemzeti Alaptanterv új koncepciójával és a 2004-es költségvetés iskoláknak jutó összegeivel az iskolapolitikának gyökeresen új irányt adott. Az újabb iskolapolitika az iskolák nemzetújraalakító működését lehetetlenné teszi. Megbontja az iskola társadalmi szövetét: a diákok egymás közti kapcsolatait, a diákok és a tanárok kapcsolatait, a diákok és a szülők kapcsolatait, a tanárok és a szülők kapcsolatait, a tanárok egymás közti kapcsolatait, az iskola és a fenntartó kapcsolatait stb. Nem biztosítja az iskolák működéséhez szükséges anyagi forrásokat, ezért működésük színvonalát vagy akár puszta létüket is a fenntartók és a szülők anyagi helyzetének függvényévé teszi. Olyan abszurd szemléletet vezet be az iskolai munkába, amely szerint a feladat, a teljesítmény, a rendszeres közös munka, az eredmény egyértelmű mérése s a csakis ezek alapján kialakuló pozitív személyiségtulajdonságok feleslegesek sőt: károsak. Az iskolai munka fő tartalmait, tantárgyait - elsősorban a történelmet, az irodalmat és az anyanyelvet - olyan szemléleti és egyéb módosításoknak veti alá, amelyek lehetetlenné teszik, hogy ezek a tárgyak betölthessék szerepüket a nemzethez tartozás érzésének és tudatának kialakításában.

Ez az iskolapolitika hosszabb távon olyan generációk felnövekedéséhez járul hozzá, melyeknek tagjai meg vannak fosztva múltjuktól: önazonosságuk legfontosabb elemétől, nem ismerik a közösséghez tartozást erősítő kulturális tartalmakat, nincs világos és egyértelmű nyelvi tudatuk, gondolkodásuk iskolázatlan, nem szoktak hozzá a rendszeres, kitartó és fegyelmezett munkához, nem alakulnak ki bennük a nemzeti közösségben munkálkodás készségei, morális tartalmai és személyiségjegyei.

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Elnöksége egyetért a konferencia előadásaiból kibontakozó diagnózissal és prognózissal. Úgy gondolja: ez az iskolapolitika generációkon belül és generációk között a magyar nemzet és a magyar társadalom hagyományos szövetének megbontásához vezet, kimondottan kártékony és ezért elfogadhatatlan.

Az Elnökség ezért felhívja a magyar társadalom valamennyi érintettjét - a szülőket, az iskolákat, a tanárokat, a szakmai szervezeteket, az ifjúsági szervezeteket, az iskolafenntartókat, a politikai szervezeteket, a helyi társadalmi közösségeket, a közélet kiemelkedő szereplőit és külön az Országgyűlés tagjait -, hogy ezzel az iskolapolitikával a demokrácia-adta lehetőségek keretein belül szálljanak szembe és segítsenek a kormányzatot tévedéseire rádöbbenteni, vagy - ha ez nem sikerülne - kényszerítsék ki újabb iskolapolitikája feladását.

2003. november 19.

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Elnöksége