Kategória:Emlékiratok
Ebben a kategóriában a következő hírek szerepelnek
Bognár Dazsi: Csede
Ki tudna több népmesét?
Ki ismerne több magyar népdalt?
Ki lenne Kodály jobb ismeröje?
Ki volna jobb csapat vagy cserkész-
tábor szervező?
Ki tudna jobban levezetni egy
tábortüzi estét?
Ki más mint Csede bá, - ahogy a kiscserkészek mondták.
Igen, ki más mint Császár Ede – Csede, Edus - ahogy mi hivtuk
(kb 1705 szó) Tovább... 'Bognár Dazsi: Csede' 
Hozzászólás
Papp László: Egy élet Isten szolgálatában
Connecticut állam legnagyobb városában, Bridgeport-on került sor 2010. július 17-én a Bessemer nevű magyar református templomban Dr. Bütösi János temetésére. Életének 91 éve alatt az amerikai magyarok és a református egyház érdekében sok feladatot teljesítő lelkipásztort, egyetemi tanárt és egyházi vezetőt leghosszabb szolgálata helyén búcsúztatták hívei.
(kb 953 szó) Tovább... 'Papp László: Egy élet Isten szolgálatában' Hozzászólás
Fülöp László: Polak, wenger dva bratanki
Anyám elmondta, milyen büszke volt a magyarokra, akik menedéket adtak a túlnyomó katonai erő ellen küzdő lengyel barátainknak.
(kb 744 szó) Tovább... 'Fülöp László: Polak, wenger dva bratanki' Hozzászólás
Éltető Lajos: Idill
Vannak gyerekkori tapasztalatok, melyek egy életen át fel-felididéződnek az ember lelkében és meghatározó jelleggel bírnak személyisége fejlődésében. Számomra ilyen volt az alábbi beszámolóban leírt vasárnap története, pontosan hatvanöt esztendeje. Ma már kevesen emlékeznek rá: az akkori felnőttek azóta eltávoztak közülünk, a gyerekek zömét pedig megkímélte a boldog feledés.
(kb 1254 szó) Tovább... 'Éltető Lajos: Idill' Hozzászólás
Sztáray Zoltán: Számonkérés
Régi levelezésemet kapargatva kezem ügyébe kerültek azok a levélváltások, amelyeket annak idején - mert úgy tűnt, elérkezett az ideje - Göncz Árpáddal és Antall Józseffel követtem el az egykori recski kényszermunkások érdekében. Mindkettőt ismertem, mi több, Göncz még barátom is volt. Ám ő később mégis mellénk állt, ő avatta fel a későbbi Recski emlékoszlopot, emlékparkot.
Ebben az időben a zsidók kárpótlása már napirendben volt és említések történtek a Szovjetunióból hazaengedett katonákról is. (Kivétel a Tisza gátnál dolgoztatott törzstisztek esete, akiket az oroszok hazaengedtek, a magyarok a határon lefogtak.)
Ám semmiféle említés nem történt többek között arról, hogy valaha is létezett Recsk, jóllehet, már a rendszerváltás előtt elindítottam a Recski Szövetséget. Áttörés akkor történt, amikor nem különösebben barátságos levelet írtam a már miniszterelnök Antall Józsefnek, hogyha nem ismerik el Recsk egykori létezését, nemzetközi fórumokhoz fordulok és nyilvánosságra hozom a magyar kormány viselkedését, hallgatását. Ez az akcióm bevált, Antall József utasítást adott beosztottjainak, hogy a volt recski kényszermunkásoknak adjanak igazolást. Ezt az utasítást több, mint fél esztendeig beosztottjai szabotálták és csak még erőteljesebb fellépésemre sikerült ... a három és félesztendei sikertelen kisérletezés után megkapnunk személy szerint az igazolást. Ennek szabotálására volt még egy kísérlet, amikor az egyik - az igazolásokkal megbízott - kormányképviselő úgy akarta elintézni az ügyet, hogy a volt recskieknek adott volna valamilyen igazolást, ám nem említve, hogy kényszermunkások voltak Recsken. Ezt az igazolást visszaküldtem azzal, hogy nem ezt kértük.
Nos, időközben arra a következtetésre jutottam, hogy a részleges rendszerváltás idején a magyar kormány elismerte a zsidókkal történt szörnyűségeket, elismerte a hadifogságot, ám Recsk és a többi büntetőtábor létezését nem. Letagadhatatlan ok, az utóbbiakat nem a németek, nem az oroszok, hanem a magyarok követték el. És ezt elismerni?
Nem tudok arról, hogy a mindenkori magyar kormányok számon kérték volna azokat, akik bizonyíthatóan társadalomellenes akciókat követtek el évtizedek során. Némi kivétel az egykori kommunista vezetők, potentátok rövid ideig tartó bebörtönzése volt.
Említenem kell a magyar társadalom viselkedését is. Szabadulásunk után holmi páriáknak néztek bennünket. Örüljünk, hogy nem kell követ törnünk Recsken és jómagam a Dinamó gyárban éjszakai munkában esztergályozhatom az öntvényeket. Volt egyetemi társaim nem ismertek meg. Veres Péter, akit annak idején nekem sikerült az egyik katonai kórházba felvétetnem, hogy rendbe hozzák a fogát, kétszer is megszökött előlem a miniszteri hivatalában, hogy ne kelljen velem találkoznia.
Felejteni? Éjszaka a világ végén is a recski őreink rúgásaira ébredek.
(kb 389 szó) Tovább... 'Sztáray Zoltán: Számonkérés'
Sztáray Zoltán: Dücskő
Már a második februárt értük meg a recski kényszermunkatáborban. Nem esett a hó, nem fútt az északi szél, de dideregtünk a hidegtől. Meg éhesebbek voltunk, mint esztendeje. Meg fásultabbak is. Kivert barmokként sorakoztunk a barakkok előtt, hogy felhörpintsük a hideg, kávénak csúfolt löttyöt. Volt, aki elmajszolta a tegnapról megzsugorgatott kenyerét.
(kb 854 szó) Tovább... 'Sztáray Zoltán: Dücskő' Hozzászólás
Sztáray Zoltán: Recski karácsony, 1952
A tonnányi rönk tompa zuhanással esett a többi mellé. A vége felcsapódott és hideg, fagyos göröngyöket vert az emberek arcába, akik a tehertől megkönnyebbülve egyengették derekukat, nyújtogatták karjukat. Vagy húszan lehettek. Mind szürke, nyúzott, ólmos arcú emberek. Rongyosak, soványak, avítt csizmájukból lógott a szennyes kapcarongy.
(kb 918 szó) Tovább... 'Sztáray Zoltán: Recski karácsony, 1952' Hozzászólás
Fülöp László: Vakáció ’45-ben 3.
Harmadik rész: Romok az út mentén
A teherautó fokozatosan gyorsult, majd felvette az országúti tempót. Nem tudom mennyi ideig utaztunk, de a hüvös reggeli levegő is felmelegedett, a nap is a zeniten pihent, mikorra megérkeztünk egy nagy városba. – Debrecen – mondta anyám. Megálltunk egy nagy széles téren, nem messzire a Nagytemplomtól, de itt nem sokáig időztünk. A katonák bementek egy sarki vendéglőbe, s mi a teherautón majszoltuk amit magunkkal hoztunk.
Innen utunk már a síkságon vezetett. Szolnok volt a legközelebbi megállóhely, ahol búcsút vettünk a kalandos teherautótól. A szomszédasszony Pestre igyekezett, ő elment a Bécs felé tartó katonákkal.
(kb 947 szó) Tovább... 'Fülöp László: Vakáció ’45-ben 3.' Hozzászólás
Fülöp László: Vakáció ’45-ben 2.
"... Már egy órája is lehetett, ... hogy a teherautó kigördült Szatmarnémeti utolsó házai közül..."
Második rész: A robogó gulya
(kb 634 szó) Tovább... 'Fülöp László: Vakáció ’45-ben 2. ' Hozzászólás
Fülöp László: Vakáció ’45-ben 1.
"...apánk tudatta a családdal, hogy Miska hadnagy megy Bécsbe teherautóval. Az is felötlött, hogy elvisznek személyeket, akik arrafelé igyekeznek, ha akarjuk, bennünket is..."
Első rész: A hegyi kaland
(kb 1092 szó) Tovább... 'Fülöp László: Vakáció ’45-ben 1. ' Hozzászólás
Éltető Lajos: Elnémult harangok
Ahogy a zászlókkal kiléptünk a templomból az utcára, felbődült a sziréna. Egy pillanat, s már körül is vette az autót a tömeg: dülledt szemű, bámuló fekete gyerekhad állt sorfalat az öreg Pataki Pistának, míg a mentők lecipelték a hordágyat a lépcsőn s begördítették a kocsi farába. Aztán rácsapták az ajtót.
(kb 488 szó) Tovább... 'Éltető Lajos: Elnémult harangok' Hozzászólás
Fülöp G. László: Laci ló
Egy hüséges ló története - embereket próbáló időkben…
(kb 2811 szó) Tovább... 'Fülöp G. László: Laci ló' Hozzászólás
Sztáray Zoltán: Egylovas
Kedves Béla, egylovas korszakomat juttattad eszembe. Kassán voltam egy tüzszerésztiszti tanfolyamon. Egykori társaim zöme pedig valahol az orosz sztyeppen védték a hazát.
Egyféle trükkel maradhattam Kassán, ám csakhamar rájöttek, hogy tévedésböl vezényeltek az alakulathoz. Igy nem kellett részt vennem az előadásokon, gyakorlatokon. Lógtam ujdonsült zászlósként a kaszárnyában mindaddig, amíg Kovács kapitány rá nem jött, hogy nem csinálok semmit. Berendelt a parancsnokságra és közölte velem, hogy holnaptól én leszek az összekötö az Aranyidára kihelyezett alakulathoz. Pár kilométerre a szlovák határtól.
(kb 395 szó) Tovább... 'Sztáray Zoltán: Egylovas' Hozzászólás
Sztáray Zoltán: A magyar Forradalmi Tanács III
Befejezés
Amiről mindenképpen be kell számoljak, az a Párizsban élő baszk honfitársak a forradalmunkkal kapcsolatos érdeklődése volt. Egy alkalommal két középkorú férfiú kopogtatott be az irodánkba, akik bemutatkozva elmondták, a párizsi baszk-egyesület nevében keresnek fel bennünket és szeretnék, ha az egyesületi székházukban vendégük lehetnénk és beszámolnánk a magyar forradalomról. Meg is egyeztünk abban, a legközelebbi szombati gyülésükön felkeressük őket, amikor örömmel számolunk be, mi is történt Magyarországon.
(kb 2727 szó) Tovább... 'Sztáray Zoltán: A magyar Forradalmi Tanács III' Hozzászólás
Fülöp László: Eldobált fegyverek...
Avagy: a gránát tolvajok története
Megjegyzés: Ez a történet eredetileg angolul jelent meg 2004-ben Strewn Weapons cím alatt.
(kb 1782 szó) Tovább... 'Fülöp László: Eldobált fegyverek...' Hozzászólás
Somssich-Szőgyény Béla: A mesék országa
Régi barátomnak, dr. Beretvás Jánosnak ajánlom, kit még kérdezhetek...
A háború vége számomra azzal kezdődött, hogy katonaszökevény lettem. A ‚katonaszökevény‘ szó leírása még ma is furcsa borzadállyal tölt el, mivel a Szolgálati Szabályzat idevágó paragrafusa a szökevényt azonnali felkoncolásra ítélte. Mondták, hogy a Szabályzatot Herczeg Ferenc fogalmazta, dícsérték könnyen érthető stílusáért.
(kb 8974 szó) Tovább... 'Somssich-Szőgyény Béla: A mesék országa'
Űzd el szánalmaid - a jóság legyél te magad.
-- Weöres SándorJelenleg névtelen látogató vagy. A regisztráció ingyenes, és számos előnnyel jár: pl. grafikus témaváltás, egyéni beállítások.
A Magyar Baráti Közösség (MBK) Oregon államban bejegyzett, felekezet nélküli magyar vallásos társaság, melynek céljait a hatóságok által jóváhagyott alapszabálya így határozza meg:
To promote non-denominational religious life in the Hungarian tradition, charitable work by and among people of Hungarian extraction, and cultural-educational endeavors that further Hungarian values.