Papp László: Egy magyar család különös története
Egy angol újságíró, Duncan Shiels, a nyolcvanas évek közepén párizsi állását feladva érkezett Magyarországra, hogy közelből tanulmányozza egy halódó rendszer utolsó éveit. Rábukkant egy olyan családtörténetre, amely mint a cseppben a tengert, magában foglalja az egész magyar történelmet. Tizenöt év munkája eredményeként könyvet írt a székelyudvarhelyi Rajk család életéről.
(kb 710 szó) Tovább... 'Papp László: Egy magyar család különös története' 
1 hozzászólás
Gosztonyi Péter: Horthy Klessheimban
Gosztonyi Péter: A MAGYAR HONVÉDSÉG A MÁSODIK VILÁGHÁBORUBAN
110-111 oldal
Szakmailag lektorálta: Szabó Péter és Szakály Sándor
Európa Könyvkiadó, Budapest, 1992 –
Két hétre rá, 1943 április 16-17-én Horthy, Hitler meghívására, a Salzburg melletti klessheimi kastélyban találkozott a német kancellárral és külügyminiszterével, Joachim Ribbentroppal. Hitler a kormányzót már ingerült hangulatban fogadta. Előzően Mussolini és Antonescu jártak nála: mindkettőjüket meg kellett győznie, hogy a szovjetek ellen okvetlenül folytatni kell a harcot. Békekötésről a Führer hallani sem akart. A Horthyval történt kétnapos tárgyalás eléggé feszült légkörben folyt le. A fennmaradt tárgyalási jegyzőkönyvek szerint főleg Ribbentropp volt az, aki Horthyval szemben aggressziven viselkedett. Kállayt vádolta, hogy kétkulacsos politikát folytat, hogy titkos küldöttei Ankarában tárgyalnak az angolszászokkal, és bár szóban szakadatlanul a zsidók ellen hadakozik, valójában védi őket, sőt több mint hetvenezer zsidó menekültet dédelget Magyarországon. Ezen kívül bizonyos helyeken azt hangoztatja, hogy a jövőben egyetlen magyar katonát és egyetlen fegyvert sem bocsát a német birodalom rendelkezésére. Hitler egyebek között kifogásolta a minimális magyar háborús erőfeszítéseket. Mint mondotta, a 2. magyar hadsereg doni veresége is azt bizonyítja, hogy a magyarok nem akarnak harcolni.
(kb 483 szó) Tovább... 'Gosztonyi Péter: Horthy Klessheimban' 1 hozzászólás
Jeszenszky Géza: Az Egyesült Államok külpolitikai gondolkodásának magyarságképe 1989-től
(Magyarságkép a 20. században. Limes tudományos szemle, 2008.2. 147-154.)
Előzmények
A földrajzi távolság és a két ország eltérő nagysága, politikai súlya következtében az Egyesült Államokban jórészt nem is beszélhetünk Magyarország-képről. A XIX. században viszont Amerika kisebb, Magyarország pedig jóval nagyobb volt, akkor a művelt rétegek kölcsönösen tudtak a másik országról. Az 1848/49-es magyar forradalom és főként a szabadságharc, majd Kossuth fél éves amerikai körútja óriási figyelmet és rokonszenvet keltett az Újvilágban. Ez csak lassan enyészett el, de a századfordulóra már nem a bátor, de tragikus sorsú magyarok képe volt a jellemző, hanem a szegény, angolul nem (sok esetben magyarul sem) tudó bevándorló, a „hunkie” jelképezte a magyarságot. Az I. világháború alatt, kivált Amerika hadbalépése után, a barbár és kegyetlen „hunok,” azaz a németek szövetségese még annak az elitnek a szemében is ellenszenvessé vált, amely a háború előtt a régi, kedvező képet őrizte a magyarokról. Theodore Roosevelt alaposabb, majd Wilson elnök felületes ismereteken alapuló rokonszenvét a háború elsöpörte. Ezzel együtt a béketárgyalásokon az amerikai szakértők a trianoninál jóval kedvezőbb, igazságosabb határokat javasoltak Magyarország számára.[1]
(kb 3324 szó) Tovább... 'Jeszenszky Géza: Az Egyesült Államok külpolitikai gondolkodásának magyarságképe 1989-től' Hozzászólás
Jeszenszky Géza: A rendszerváltozás nemzetközi háttere
2004. febr. 18-i előadás - Történelmi Társulat, MTA
A „népi demokráciák” és a „hidegháború”
1941-ben születtem, és ugyan Budapest ostroma alatt súlyosan megbetegedtem, majd életem két harmadát egy kommunista diktatúrában éltem le, s ebből kifolyólag értek hátrányok, mégis szerencsésnek tartom magamat és egész nemzedékemet. Szüleink megszenvedték két elveszített világháborúnak és a történelmi haza megsemmisülésének minden következményét, sújtotta őket a gazdasági világválság, a nácizmus és/vagy a kommunizmus pedig irgalmatlanul meggyötörte őket - ha életben maradtak. Mi viszont a nyilas terrort és 1944/45 többi megpróbáltatásait még nem érzékeltük, a sztálinista diktatúrát ugyan már megtapasztaltuk, de a gyermek számára a borzalmak is könnyebben elviselhetők. Viszont 15 évesek voltunk az 1956-os forradalom idején, s aligha van közöttünk olyan, akinek azok a napok nem vésődtek volna be kitörülhetetlenül, fájdalmasan gyönyörű emlékként az emlékezetébe. A megtorlás így vagy úgy megérintett valamennyiünket, például egész osztályom el volt tiltva az egyetemi továbbtanulástól, de mi, Toldysok, egy olyan tanárt kaptunk, mint Antall József, és neki minden tanítványa hihetetlenül sokat köszönhet. A hatvanas évektől pedig -- ha visszaesésekkel is -- egyre jobban éltünk, egyre könnyebben utaztunk, egyre kevésbé féltünk, míg végre megértük az általunk azért mindig utált „rendszer” összeomlását. Néhányunknak megadatott, hogy ezt tevékenyen előmozdíthassuk. Az utolsó 15 év persze senki számára nem hozott felhőtlen boldogságot, de végre minden, vagy majdnem minden rajtunk, cselekedeteinken, döntéseinken múlik, nem pedig a hódító birodalmakon, Sztambul, Bécs, Berlin, vagy Moszkva akaratán.
(kb 4694 szó) Tovább... 'Jeszenszky Géza: A rendszerváltozás nemzetközi háttere' Hozzászólás
Jeszenszky Géza: 1989, legremekebb óránk
Churchill brit miniszterelnök Anglia történelme legremekebb órájának nevezte, amikor 1940 nyarán a megnyert légicsatával megakadályozta Hitler tervezett partraszállását. 1848/49 és 1956 mellett Magyarországnak 1989 is legremekebb órái, legnagyobb teljesítményei közé tartozik.
(kb 809 szó) Tovább... 'Jeszenszky Géza: 1989, legremekebb óránk ' Hozzászólás
Jeszenszky Géza: TRIANON, AZ EURÓPAI TRAGÉDIA
Ezelőtt a háborúban
Nem követtek semmi elvet,
Az erősebb a gyengétől
Amit elvehetett, elvett.Most nem úgy van. A világot
Értekezlet igazgatja:
S az erősebb ha mi csinyt tesz,
Összeűl és – helybehagyja. (Arany János: Civilizáció – 1877 körül)
Az 1878-as berlini kongresszus után, negyven évvel az I. világháborút lezáró békék aláírása előtt Arany János szinte megjósolta, ami az 1919-es párizsi békekonferencián történt. Ennek következtében ma kevés dolog van, amiben minden magyar, bárhol is él, bármilyen politikai eszméket is vall, úgy egyetért, mint a trianoni békeszerződés megítélésében: azt legsúlyosabb nemzeti tragédiánknak tartja. Külföldön azonban kevesen értik meg és érzik át, miért be nem hegedő seb a magyarság számára az 1920-as amputálás, miért érezzük ma is az elvesztett végtagokat. Ugyanakkor látnunk kell, hogy ami a magyaroknak egy tragikus vereség, az igazságtalan, rossz és súlyos következményekkel járó béke legklasszikusabb esete, az szomszédjaink többsége szemében győzelem, sőt történelmi igazságtétel. Ezért fontos kötelességünk, hogy megértessük az egész világgal, elsősorban pedig szomszédjainkkal, hogy a II. világháború, térségünk náci, majd kommunista uralom alá kerülése nagymértékben írható az 1919/20-as békerendezés számlájára, a trianoni béke pedig – Eris almájának bizonyulva - korábban nem tapasztalt mélységű viszályok magját hintette el Közép-Európában. Ahogy Churchill oly találóan írta: „az egykori Habsburg-birodalmat alkotó népek és tartományok számára a függetlenség olyan kínszenvedéseket hozott, amelyeket a régi költők és teológusok csak az elkárhozottak számára tudtak elképzelni.”[1]
(kb 4078 szó) Tovább... 'Jeszenszky Géza: TRIANON, AZ EURÓPAI TRAGÉDIA' Hozzászólás
Papp László: Egy elmulasztott alkalom az amerikai magyarokról
„Felmérést kellene készíteni az amerikai magyarok értékeiről, hogy azokat megőrízhessük “ - javasoltam több, mint tíz évvel ezelőtt az akkor még külön működő kulturális tárca államtitkárának. Megértették, elfogadták. (Tudomásom szerint anyagi keretet is biztosítottak a megvalósítás számára, amit aztán másra használtak fel.) Hiszen magyar templomokat zárnak be, vagy kerülnek idegen kézbe, magyar házak szünnek meg, magyar emberek halnak meg örökös nélkül, akik maradék vagyona az államra száll és százszámra kerülnek magyar könyvtárak, archív értékű dokumentumok kidobásra. Számításba kell venni azt is, hogy a nyugati magyarság nem csak elveszett és segítségre szoruló része a nemzetnek, hanem segítség forrása, a nemzet érdekeinek külképviselete is.
(kb 1421 szó) Tovább... 'Papp László: Egy elmulasztott alkalom az amerikai magyarokról' Hozzászólás
Fülöp László : Első orosz lakóink
...a szovjet katonai egységek nagyrésze privát házaknál lett elszállásolva, éppúgy, mint egy évvel azelőtt még a német egységek...
(kb 883 szó) Tovább... 'Fülöp László : Első orosz lakóink' Hozzászólás
Nt. Dr. Kálmán Szabolcs: A tömlő már újul, na és a bor?
Rátekintés a Magyarországi Református Egyház utóbbi 20 évére
az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján.
(kb 11795 szó) Tovább... 'Nt. Dr. Kálmán Szabolcs: A tömlő már újul, na és a bor?' Hozzászólás
Sztáray Zoltán: A Magyar Forradalmi Tanács II
Hogy mit kellett cselekednünk Strasbourgban, azt az események hozták magukkal. De mit csináljunk Párizsban a visszaérkezésünk után? Néztünk egymásra Raksányi Árpáddal, Nagy Balázzsal, hogyan tovább. Megalapítottuk a Magyar Forradalmi Tanácsot, amelynek voltak vezetői, voltak tagjai, de se pénze, sem helyisége. Tervei, igen.
(kb 3730 szó) Tovább... 'Sztáray Zoltán: A Magyar Forradalmi Tanács II'
Sztáray Zoltán: A Magyar Forradalmi Tanács
19 éves koromban indultam el Párizsba, de csak a pesti francia követségig jutottam el, ahol tájékoztattak, csak akkor kaphatok látogató vizumot, ha hozok az illetékes katonai hatóságtól engedélyt. El is zarándokoltam a kiegészítő parancsnoksághoz, ahol közölték velem, ha leszolgálom a kétéves önkéntesi időmet, akkor jöjjek újra.
(kb 3348 szó) Tovább... 'Sztáray Zoltán: A Magyar Forradalmi Tanács'
Sztáray Zoltán: A recski kényszermunkatábor
A szó tiéd, a fegyver az enyém.
Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem.
Ninive nem él örökké.
Babits: Jónás könyve
Prológus
A Belügyminisztérium Államvédelmi Osztályának nyomozói 1948 szeptemberében tartóztatták le a barátomat. A már akkor is szokásos módon: az éjszaka csendjét nem zavarták meg holmi csengetéssel, egyszerıen betörték a lakása ajtaját, kirángatták az ágyából és félig öltözötten elhurcolták. Két nyomozó a lakásban maradt. A barátom feleségét, két kicsinyével együtt az előszobába zavarták, majd felforgatva mindent, összeszedték a található leveleket, feljegyzéseket, a nekik gyanúsnak tınő papírokat, ezeket egy zsákba gyömöszölve, egyikük elvitte. A másik nyomozó a lakásban maradt. A halálra ijedt, hálóingben fagyoskodó asszonnyal közölte, a lakást nem hagyhatja el, látogatót nem fogadhat s nem használhatja a telefont sem; ha csengene, ne vegye fel a kagylót. Azután leült az előszobában, elővette tízóraiját s jóízıen falatozott.
Megjegyzés: Sztáray Zoltán: „A recski kényszermunkatábor.” Új Látóhatár, 1981. 3–4. sz., 361–387. old.
(kb 9850 szó) Tovább... 'Sztáray Zoltán: A recski kényszermunkatábor' Hozzászólás
Éltető Lajos: Kifut a hajó
Elhangzott a 2006-os konferencia Volt gondnokok fórumán
Kezdetben- Ludányi Andrással megállapítottuk, hogy a magyarságnak, azon belül is különösen az emigrációnak nem üres politizálásra, politikai szervezkedésre van szüksége, hanem lelki újjászületésre.
(kb 475 szó) Tovább... 'Éltető Lajos: Kifut a hajó'
Jeszenszky Géza: 75 éve született Antall József
Kedves Barátaim! Miközben ezekben a napokban az MTV2-ben a néha miniszterelnök saját szavaival hallhattuk reflexióit életpályájáról, megjelent, illetve meg fog jelenni pár őt értékelő, mérlegre tevő írás, és előttünk van még a Piarista Diákszövetség megemlékező konferenciája, néhány sértett egykori párttársa valóságos kampányt folytat érdemei kétségbevonása, emléke besározása érdekében.
J.G.
(kb 1526 szó) Tovább... 'Jeszenszky Géza: 75 éve született Antall József' Hozzászólás
Sztáray Zoltán: A bukaresti titkos szerződés
Hogyan adták el Erdélyt az antanthatalmak? Az eredeti francia szöveget fordította s a kerettanulmányt írta: Sztáray Zoltán.
(kb 5127 szó) Tovább... 'Sztáray Zoltán: A bukaresti titkos szerződés'
Jeszenszky Géza: Gáti tézise: elkerülhető volt-e az 56-os forradalom leverése?
Előre látható volt, kivált az áprilisi választások fényében, hogy az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójának a megünneplése nem lesz egy sima, protokolláris esemény. A forradalmat katasztrofális politikájával kiváltó MDP, majd a kegyetlen megtorlást végrehajtó MSZMP utódpártjával a forradalom résztvevőinek és azok örököseinek még akkor is nehéz lenne együtt emlékezni, ha megtörtént volna az őszinte szembenézés a magyarországi kommunizmus bűneivel. De azt senki sem sejtette, hogy alig egy hónappal az évforduló előtt az egykori KISZ-ből jött miniszterelnök ismét egy súlyos morális és politikai válságot idéz elő Magyarországon.
Megjegyzés: Uánközlés a Magyar Szemle c. folyóiratból. A szerző szíves engedélyével.
A Gáti könyv magyar kiadása:
Charles Gati: Vesztett illúziók
Moszkva, Washington, Budapest és az 1956-os forradalom
Fordította: Makovecz Benjamin
Osiris Kiadó
2006, 254 oldal, 3200 Ft
Angol nyelven:
Failed Illusions: Moscow, Washington, Budapest, And the 1956 Hungarian Revolt (Cold War International History Project Series) by Charles Gati (Hardcover - Sep 2006)
Megrendelhető az Amazon.com-tól.
(kb 3938 szó) Tovább... 'Jeszenszky Géza: Gáti tézise: elkerülhető volt-e az 56-os forradalom leverése?' Hozzászólás
A recski kényszermunkatábor
Sztáray Zoltán visszaemlékezése a kommunisták szerint nemlétező lágerben töltött éveire.
(kb 8706 szó) Tovább... 'A recski kényszermunkatábor' Hozzászólás
Papp László: 56 gyerekszemmel
Ahogy a félszázados évforduló közeledik, egyre több könyv, elemzés, emlékezés lát napvilágot. Aligha tarthat számot bármelyik is nagyobb érdeklődésre, mint az a NAPLÓ, amelyet egy 14 éves gyerek, Kovács Jancsi írt azokról a napokról. „A MAGYAR FORRADALOM, 1956” írta a címlapra és folyamatosan beszámolt az eseményekről 1956. október 23-tól 1957. május 13-ig. Ekkor „megszűnt a Kossuth címer, és helyette új, csillagos, piros szalaggal átfont címer lett” - fejezi be az események leírását Kovács Jancsi.
(kb 1020 szó) Tovább... 'Papp László: 56 gyerekszemmel' Hozzászólás
Kádár János a forradalomról és a kivégzettekről
Kádár János a forradalom harmicadik évfordúlóján a forradalmat „nemzeti tragédiának” tekintette; kivégzett személyes barátait sajnálta, hogy „ilyen sorsra jutottak.”
(kb 705 szó) Tovább... 'Kádár János a forradalomról és a kivégzettekről' Hozzászólás
Papp László: A bomba szerelmese
Új könyv Teller Edéről, a hidrogénbomba atyjáról...
(kb 743 szó) Tovább... 'Papp László: A bomba szerelmese' Hozzászólás
Éltető Lajos: Amikor még nagyhatalom voltunk
Amikor még nagyhatalom voltunk: Bosznia-Hercegovina, az Osztrák-Magyar Monarcia Irákja
(kb 184 szó) Tovább... 'Éltető Lajos: Amikor még nagyhatalom voltunk' Hozzászólás
Sztáray Zoltán: Portlandi séta
Sztáray Zoltán levele Éltető Lajosnak
(kb 288 szó) Tovább... 'Sztáray Zoltán: Portlandi séta' Hozzászólás
Csoóri Sándor: Védőoltás?
Csoóri Sándor a magyar irodalomról, Adz Endréról, Júzsef Attiláról, Babitsról, Kosztolányiról, s a kultúráról. Megjelent a Magyar Nemyet 2005. dec. 24-i számában.
(kb 4274 szó) Tovább... 'Csoóri Sándor: Védőoltás?' Hozzászólás
Czenthe Miklós: Trianon: „Emlékezni” - vagy nem lenni?
Csoóri Sándor koszorús költőnk gondolatai kapcsán: közel egy évszázada kerülgetjük a trianoni sziklát, de az máig ott magasodik előttünk félelmesen és vigasztalanul.
Reményik Sándor Ahogy lehet című versében arról beszél, hogy „vágyunk Péter vad mozdulatára”, azaz a római katonának való erőből való odavágásra – aztán rájövünk, hogy nem ez a helyes, nem ez a jó. „Ugyancsak Reményik írja: „minden percünk kínzó kiegyezés” – lemondás, kényszer, önmagunk siratása.
(kb 773 szó) Tovább... 'Czenthe Miklós: Trianon: „Emlékezni” - vagy nem lenni?' 1 hozzászólás
Nem a mi dolgunk igazságot tenni.
A mi dolgunk csak: igazabbá lenni.
Jelenleg névtelen látogató vagy. A regisztráció ingyenes, és számos előnnyel jár: pl. grafikus témaváltás, egyéni beállítások.
A Magyar Baráti Közösség (MBK) Oregon államban bejegyzett, felekezet nélküli magyar vallásos társaság, melynek céljait a hatóságok által jóváhagyott alapszabálya így határozza meg:
To promote non-denominational religious life in the Hungarian tradition, charitable work by and among people of Hungarian extraction, and cultural-educational endeavors that further Hungarian values.