Éltető Lajos: Az MBK vallási arca
A Magyar Baráti Közösség (MBK) alapjaiban három pilléren áll, mint ez alapszabályában és alapító okmányában le van fektetve: magyar vallási, karitatív és kulturális komponensen. A három közül az első, a vallási a legátfogóbb: a másik kettőt ugyanis magában foglalja.
Ám pont a vallási jellemzője a közösségnek az, ami egyesek szemében vitás. Vannak, akik nem értik értelmét. Aki vallásos, kielégítheti ezirányú igényeit hagyományos felekezete révén, melynek sajnos egyre ritkábban, s akkor is többnyire csak mellékesen van Amerikában köze magyar hovatartozásához; aki pedig elveti a vallás fogalmát, nevetségesnek találja vagy, mint „modern, felvilágosult” ember, megveti és lenézi vallásos társait, szégyell vallási kérdésekről értekezni. Ami hevíti a magyar kebelt az a politika: se szeri se száma a magyar politikai társulatoknak, melyek viszont sokszor károsak tagjai lelkére.
Az MBK éppen azért egyedi, mert nem politikai társulat. Vallási, mert az amerikai magyarságot érintő – Paul Tillich teológus szavával élve – végső gondokkal foglalkozik.
A végső gondjaink egzisztenciálisak. Mi az értelme, értéke a létnek? Hogyan éljük életünket, milyen erkölcsökkel? És ezek a kérdések hogyan viszonyulnak magyar azonosságunkhoz?
(kb 302 szó) Tovább... 'Éltető Lajos: Az MBK vallási arca' 
Hozzászólás
Július negyedike
Július negyedike az amerikai köztársaság születésnapja. Családias örömünnep, piknikkel, tűzijátékkal, civil szervezetek parádéjával, mely a brit birodalomtól való függetlenség kikiáltására emlékeztet.
(kb 277 szó) Tovább... 'Július negyedike' Hozzászólás
Milványi Cseszneky Miklós: Nemzetnevelők
Mint a hű tanítvány, úgy állunk előtte,
Hiszen ő e nemzet nagy, bölcs nevelője,
Szelíd és jó mester
Élete tanulság, emléke örökség,
Úgy daloljuk őt, mint új idők új hősét,
Ki új díszt adott e nagy, szent szónak : Ember!
(Juhász Gyula: Prológus Eötvös József Ünnepére)
La niñez, tu ilusión y tu contento,
la que al darle el saber, le diste el alma.
Con la luz de tu ingenio iluminaste
la razón en la noche de ignorancia
Por ver grande la Patria tú luchaste
con la espada, con la pluma y la palabra.
(Leopoldo Corretjer: Himno a Sarmiento)
A 19. század derekán a Nyugat-Európában bekövetkezett gazdasági és kulturális fejlődéshez s polgárosodáshoz képest megkésett, a nyugati civilizáció perifériáján található államok némelyikében komoly reformmozgalmak bontakoztak ki, melyek legfőbb célja az ország mielőbbi felzárkóztatása volt a haladónak, sikeresnek és műveltnek tekintett államokhoz. A nemzeti liberalizmus és progresszió rendszerint kulcsfontosságúnak tekintette a nép kulturális színvonalának emelését, a népoktatás, az általános alfabetizáció ügyének előmozdítását. Nem volt ez másképp a nemzeti romantika bűvöletében élő Magyarországon, s a függetlenségét épp csak kivívó, az önálló nemzetfejlődés útjára lépett Argentínában sem. Mindkét országban egy-egy nagy formátumú és jelentős műveltségű politikus vált az oktatásügy élharcosává: Eötvös József és Domingo Sarmiento.
(kb 767 szó) Tovább... 'Milványi Cseszneky Miklós: Nemzetnevelők' Hozzászólás
Vajdasági magyarok látogatása az USA-ban
Az egyik jelentős amerikai cég, a Tahitian Noni International (Provo, Salt Lake City) néhány vajdasági munkatársa-magyarok- ismét az USA-ba utaztak. És meglepődtek ismét, mert nem tudnak kapcsolatba lépni kinn élő nemzettársaikkal.
(kb 170 szó) Tovább... 'Vajdasági magyarok látogatása az USA-ban' Hozzászólás
Pap Mária: Pünkösdi gondolatfoszlányok Burundiból
Kedves testvéreim,
e pár sort, pünkösd nagyhetében, Afrikából, Burundiból küldöm, a világ
egyik legszegényebb országából. Pár éve még háború dúlt itt , nyomai ma
is látszanak, nemcsak a járőröző katonák jelenlétében, hanem abban a
nagyfokú nyomorban és szegénységben, mely számunkra teljesen
elképzelhetetlen.
Itt én vagyok az u muzungu, kirundi nyelven a fehér, a kívülálló, az idegen. Ha meglátnak, udvariasan megbámulnak, a kisgyermekek megijednek, a nagyobbak kórusba kiabáljak : u muzungu. Nincs ebben lenézés vagy gúny, egyszerűen megállapítják, hogy kívülálló vagyok, más mint ők.
Aztán, ha sikerül kapcsolatot teremteni, egy mosoly vagy egy francia köszönés erejéig, megbátorodnak. A felnőttek kezet fognak, a gyerekek megtapogatnak- valódi vagyok, nem szellem; csak a bőröm színe más.
Ez az élet nagy leckéje- emberek vagyunk mind, érző, szenvedő, örvendező emberek, meg ha más bőrszínnel, más kultúrából, más körülmények közül. Egy nagy családhoz tartozunk- az emberiség családjához.
Pünkösd ünnepe e nagy családhoz, mint Isten gyermekeinek családjához és ugyanakkor egy szűkebb közösséghez való tartozásunkra emlékeztet -az egyházhoz, vallásos közösségeinkhez való tartozásunkra. Ott semmi sem választ el egymástól, sem a bőrünk színe, sem a kultúránk, sem a gazdasági körülmények. Ebben a családban minden az összetartozásról szól, de sajnos sokszor mi választjuk el magunkat tőle. Hány u muzungu van közöttünk -kívülálló, félreálló, idegen, aki bár tagja a mi közösségünknek, nem hajlandó azt vállalni.
Pünkösd a közösségünkről szól és annak vállalásáról -”egy akarattal együtt valának”-mondja a Szentírás az apostolokról:
Vajon mikor jön el az idő a mi közösségeink életében, hogy egy akarattal együtt legyünk ?
Itt Burundiban, a legnagyobb nyomor ellenére is van mosoly, van élet, van remény, van összefogás és a kolonializmus nyomorúságai ellenére is van nyitott szív az ” u muzungu”-nak.
Nyissuk hat meg mi is szívünket egymásnak és közösségeinknek, adjunk hálát Istennek életünk áldásaiért, közösségeink megtartó erejéért, és dolgozzunk azon, hogy mi is egy akarattal együtt legyünk, ne csak pünkösd ünnepen, de életünk minden napján."
Megjegyzés: A fenti sorokat Pap Mária unitárius lelkész-esperes küldte a Székely Újságnak Burundiból, ahol az ottani unitáriusoknak tartott előadásokat az erdélyi unitáriusokról.
(kb 618 szó) Tovább... 'Pap Mária: Pünkösdi gondolatfoszlányok Burundiból' Hozzászólás
Éltető Lajos: Hősök napja
Magyarul az amerikai Memorial Dayt Hősök napjának nevezzük. Magyarországon még az 1. világháború vége előtt, 1917-ben hoztak törvényt hivatalos ünnepre, háborús halottainkra való megemlékezésre.
(kb 282 szó) Tovább... 'Éltető Lajos: Hősök napja' Hozzászólás
Szabó László: Húsvét és nagypéntekek közötti útravaló
„Húsvét ünnepe előtt történt, Jézus tudta, hogy elérkezett az óra, amikor a világból vissza kell térnie az Atyához, mivel szerette övéit, akik a világban maradtak, mindvégig szerette.” – Jn 13,1
„Amikor a százados a történteket látta, dicsőítette az Istent, s azt mondta: Ez az ember valóban igaz volt.” – Lk 23,47
Kedves testvéreim! Szeretettel köszöntöm mindnyájukat, hálát adva Istennek, hogy nagypénteken együtt fordulhattunk hozzá. A következőkben arról kívánok Önöknek elmélkedni, hogy nagypéntek és húsvét nemcsak évente egyszer előforduló ünnepi alkalmak, ugyanis életünk folyása bármikor szenvedésbe, sőt gyászba csaphat, és ilyenkor válik igazán segítségünkre a vigasztaló hit.
Ünnepértelmező lelkészekként nemegyszer esünk abba a csapdába, hogy nagypénteket csak húsvét küszöbeként értelmezzük, aminek hatása kétnapos, mert akkor következik a diadalmas húsvét, ami mindent megold. Ezzel szemben az élettapasztalat azt diktálja, hogy életünket inkább húsvéttól nagypéntekig vagyunk kénytelenek szemlélni, miközben igyekszünk hitünket nagypéntekekből húsvétra irányítani. Az előbbiek értelmében ma először húsvétról beszélek röviden, majd nagypéntekkel kapcsolatban fogalmazok meg néhány gondolatot.
(kb 1358 szó) Tovább... 'Szabó László: Húsvét és nagypéntekek közötti útravaló' Hozzászólás
Lipták Béla: Vízkereszt
Már arra sem emlékszem hol kellett kilépni a 95-ös útról. Régen nem jártam erre. Végül a 23-as kilépőt választom, de valahogy nem ismerős a környék, nincsenek házak, lakatlan, fűvel benőtt területen vagyok. Ráadásúl még rossz irányba is fordulok. Így aztán egy ideig össze-vissza bolyongok, s közben visszatérnek a régi emlékek:
Hát persze! Itt álltak a magyar negyed kis házacskái, itt ezen a környéken sorakoztak a Baross meg a Deák utcák, itt akkor még magyarul beszéltek az emberek. Olyan emberek voltak, akik nem értettek az amerikai politikához. Sajnos tudták ezt az üzletemberek is: tudták a Connecticut Turnpike épitői is, hogy politikai ellenállás nélkül képesek lesznek a magyar negyed szívén vezetni keresztül ezt a 6 sávos gyorsított utat, melyről most kiléptem a kis Priuszommal.
(kb 1303 szó) Tovább... 'Lipták Béla: Vízkereszt'
T. Koppándi Botond: Kolozsvár blues
KOLOZSVÁR BLUES
-prédikáció ifjúsági istentiszteletre-
-Dávidnak, Szabolcsnak, Zsoltnak, Sándornak, Endrének, Zolinak, és „balladás barátaimnak” ajánlva-
Text: Mt 4,8-10
(kb 1156 szó) Tovább... 'T. Koppándi Botond: Kolozsvár blues'
Marilyn Sewel: Van-e a az unitárius-univerzalistáknak teológiájuk
Milyen sokszor hallhatjuk: „Bármiben hihetsz ha unitárius univerzalista vagy.” Vagy mit szólsz ehhez: „Azért járok az Unitárius Univerzalista Egyházba, mert nem hiszek az intézményesített vallásokban.” Mikor ilyeneket hallok, azt mondom magamban: „Te jó ég, meg kell szervezzük az intézményünket!” Tehát van kórusunk. És a kórusnak díszruhája. És vannak lelkészeink. És van templomunk.
Megjegyzés: Fordító megjegyzése: Dr. Marilyn Sewell a Portlandi Unitárius Egyház főlelkésze. 2008.11.06. Gazdag Árpád.
(kb 2154 szó) Tovább... 'Marilyn Sewel: Van-e a az unitárius-univerzalistáknak teológiájuk' Hozzászólás
Papp László: Ki lesz Amerika következő elnöke?
A november negyediki amerikai elnökválasztás a világ sorsát is döntően fogja befolyásolni. Most, hogy a kemény jelölési harc véget ért és ismerjük a két párt jelöltjeit, megkezdődik az igazi verseny. A demokratáknál a színesbőrű (Amerika nem ismeri a “félvér” fogalmát) Barack Obama az elnökjelölt, a munkáscsaládból származó Joe Biden (ejtsd: Bájden) pályázik az alelnöki pozícióra. Mindkettő szenátor. Ellenük a szintén szenátor John McCain fut az elnökségért, a republikánus alelnökjelölt pedig Sarah Palin (ejtsd Pejlin), Alaska állam kormányzója.
(kb 1056 szó) Tovább... 'Papp László: Ki lesz Amerika következő elnöke?'
Papp László: A világűrhajós
Aki 1967-ben látta a Montreal-i Világkiállítás amerikai pavilonját, bizonyára nem felejtette el annak hatalmas plasztik-üveg dómját. Annak belső terét is, ahol azt átszelő magasvasútról is megszemlélhettük a kiállítást. A tervező Buckminster Fuller életművének bemutatását most New Yorkban, a magyar Breuer Marcel által tervezett Whitney Múzeumban láthatjuk szeptember 21-ig
(kb 648 szó) Tovább... 'Papp László: A világűrhajós' Hozzászólás
Éltető Lajos: Július 4.
Július negyedike. Amerika legamerikaibb ünnepe: a Függetlenség Napja.
(kb 410 szó) Tovább... 'Éltető Lajos: Július 4.' Hozzászólás
Deák István: Búcsú a nemzeti egység mítoszától
Szerintem azt, hogy miként helyes emlékeznünk 1956-ra - vagy a történelem bármely nagy eseményére - nem az szabja meg, hogy a tömeg milyen része vett abban részt, maradt passziv vagy állt az árulók oldalára. Az irószövetségi ládák és betört ablakú kirakatok lelkületének fellángolását minösiteni nem a statisztikusok dolga! Az pedig nekünk, a szemtanuknak lenne a dolgunk, hogy megörizzük annak ami volt, s úgy adjuk tovább az utánunk következöknek, hogy a bibó istvánok és angyal pisták példája követökre találjon és a „sárból és napsugárból összegyúrt” magyar társadalomban.
Lipták BélaMegjegyzés: A szerző a New York-I Columbia Egyetem emeritus professzora.
(kb 1490 szó) Tovább... 'Deák István: Búcsú a nemzeti egység mítoszától' Hozzászólás
Papp László: Anyanyelvünk ápolása
Mindíg örömmel és tanulsággal olvasom a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága által kiadott NYELVŰNK ÉS KULTÚRÁNK című folyóírat cikkeit. A 2007/2 szám külön örömet jelentett számomra, mert részletesen foglalkozott a nyugati magyarok anyanyelv oktatási kérdéseivel. Persze a nyerlvművelés ügyét az otthoniak szemszögéből is hangsúlyozták a cikkek, hiszen ahogy Balázs Géza írta a nyelv pallérozásáról szóló írásában: „nyelvi hátrányból társadalmi hátrány következhet”. Megtoldotta ezt még egy francia nyelvművelő, Bernard Cassent gondolatával, miszerint „Az anyanyelv elszegényedése ... a társadalom emberi-érzelmi-értelmi elszegényedésével jár együtt.”
(kb 536 szó) Tovább... 'Papp László: Anyanyelvünk ápolása' Hozzászólás
Kartai Zsuzsa: A legszomorúbb barakk
Gondolkozzunk a vészforgatókönyvön: "győz" a népszavazás. Amennyiben győzelemnek nevezzük, hogy a háziorvosok elesnek a megnövekedett jövedelmüktől, a kórházak, rendelőintézetek korszerűsítésére az elkövetkezendő években se jut több, az egyetemi tanárok arcpirítóan alacsony bérük miatt továbbra is kénytelenek gazdagabb országokban munkát vállalni, egyetemeink, kollégiumaink felszereltsége, a hazai diplomáink színvonala továbbra sem éri elé az európai átlagot.
(kb 673 szó) Tovább... 'Kartai Zsuzsa: A legszomorúbb barakk'
Lipták Béla: Patrióta és Nacionalista
A hazaszeretet nem más, mint egész népünk, minden honfitársunk, - a multban élteket és a még meg nem születetteket, nyelvünket, kultúránkat, apáink hagyományait beleértve - szeretete. Más a nacionalizmus vagy sovinizmus és más a hazaszeretet. A hazaszeretet olyan, mint amit a nagypapa érez az unokái iránt, kiterjed az minden unokára, nincs annal előfeltétete. A nacionalizmus más, az az önzésböl fakadó érzelem.
Nacionalista vagy soviniszta olyan aki fajtáját, nemzetét a másikénál jobbnak, magasabbrendübbnek tartja (legyen az árja, cionista, vagy angolszász). A nacionalista úgy gondolja, hogy a másik faj, vallás vagy kultúra alacsonyabb rendü mint az övé, úgy dondolja, hogy rá nem érvényes a kölcsönösség alapelve, s ezért a másik nép tagjaival neki nem kötelessége ugyanúgy bánni, mint ahogy elvárja, hogy vele bánjanak.
(kb 464 szó) Tovább... 'Lipták Béla: Patrióta és Nacionalista' Hozzászólás
Fülöp László: Trianonról mégegyszer
Nem kell, hogy egyezzünk a béke diktátummal; tudjunk róla, de hagyjunk fel a 80 évvel ezelőtt történt dolgok feletti meddő panaszkodással.
(kb 437 szó) Tovább... 'Fülöp László: Trianonról mégegyszer' Hozzászólás
Éltető Lajos: Szabadság, türelem, józan ész
E három fogalom együttvéve az MBK alapelve. Társaságunk alapító okmányaiba is beleszőttük a kezdetekkor, mint vallási jellegünk legfőbb támaszát. Az unitáriusoktól kölcsönöztük, akiknél - a magyaroknál, úgymint az amerikaiaknál - régen elfogadott princípiumoknak számítanak.
(kb 306 szó) Tovább... 'Éltető Lajos: Szabadság, türelem, józan ész' Hozzászólás
Sztáray Zoltán: A magyar valóság nyomában
- Bibó István emlékének-
A szentkoronával másodikos elemista koromban találkoztam először. Iskolatermünk falán Dugovics Titusz önfeláldozása és Zrínyi kirohanása között hatalmas térkép függött, rajta a bal felső sarokban angyalos címer alatt a felírás: A Magyar Szent Korona Országai, meg hogy szerkesztette Kogutowicz Manó.
(kb 5281 szó) Tovább... 'Sztáray Zoltán: A magyar valóság nyomában ' Hozzászólás
Ady Endre idézet
Szomorú kis társadalom ez [ a magyar]. Szegény és beteg. Több: koldus és hisztériás.
Megjegyzés: Ady Endre
Nagyváradi Napló 1902. január 12.
(kb 161 szó) Tovább... ' Ady Endre idézet' Hozzászólás
Szabó Árpád unitárius püspök: Új ég és új föld
Történelmi pillanatot élünk át az újév reggelén. Magunk mögött hagyjuk nemcsak az elmúlt évet, de közösségi és nemzeti létünk történelmének egy darabját is – mert amikor átlépünk az új esztendőbe, előttünk szélesre tárja kapuit Európa s mindaz a szellem, kultúra és érték, amit ez a kontinens jelképez és képvisel. A 21. században, amikor a világ az egymástól való kölcsönös függést egyre fokozódó jelenségként éli meg, fontosabb, mint bármikor, hogy az európai népek az érdeklődés, a tolerancia és szolidaritás jegyében közösen munkálkodjanak.
(kb 522 szó) Tovább... 'Szabó Árpád unitárius püspök: Új ég és új föld' Hozzászólás
Kálmán szabolcs: 2006. karácsonyi igehirdetés
Lekció: Lukács 2:1-20. Textus: Lukács 2:14. „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.” A képzeletbeli pásztorbotommal kopogtatva (lehet a pulpituson kopogni is!) kérdem: Szabad-e bejönni a betlehemeseknek?
Megjegyzés: Nt. Kálmán Szabolcs évekig hűségesen szolgált a Reménység Tavánál az MBK találkozóin. Azóta Magyarországra disszidált vissza, a révkomáromi Selye Egyetemen tanít református teológiát. Ezt a prédikációt teolúgusainak írta, tanító szándékkal.
Éltető Lajos
(kb 1481 szó) Tovább... 'Kálmán szabolcs: 2006. karácsonyi igehirdetés'
Éltető Lajos: Történelmi tudatunkról
Nem volt szándékom platóni vagy kantiánus vitát kezdeni azzal a megállapítással, hogy a magyar történelmi tudat - amennyiben még létezik - javarészt szubjektív valóságra alapozott, aminek nincsen tárgyi támasza. Ám ebbe az irányba terelődött az eszmefuttatás. (Magánlevelezésben.)
(kb 329 szó) Tovább... 'Éltető Lajos: Történelmi tudatunkról' Hozzászólás
Égesd el könyveid - a bölcsesség legyél te magad.
-- Weöres SándorJelenleg névtelen látogató vagy. A regisztráció ingyenes, és számos előnnyel jár: pl. grafikus témaváltás, egyéni beállítások.
A Magyar Baráti Közösség (MBK) Oregon államban bejegyzett, felekezet nélküli magyar vallásos társaság, melynek céljait a hatóságok által jóváhagyott alapszabálya így határozza meg:
To promote non-denominational religious life in the Hungarian tradition, charitable work by and among people of Hungarian extraction, and cultural-educational endeavors that further Hungarian values.