Rovat:1956 Forradalom - 1956 Revolution
Ebben a rovatban a következő hírek szerepelnek
Sztáray Zoltán: A magyar Forradalmi Tanács III
Befejezés
Amiről mindenképpen be kell számoljak, az a Párizsban élő baszk honfitársak a forradalmunkkal kapcsolatos érdeklődése volt. Egy alkalommal két középkorú férfiú kopogtatott be az irodánkba, akik bemutatkozva elmondták, a párizsi baszk-egyesület nevében keresnek fel bennünket és szeretnék, ha az egyesületi székházukban vendégük lehetnénk és beszámolnánk a magyar forradalomról. Meg is egyeztünk abban, a legközelebbi szombati gyülésükön felkeressük őket, amikor örömmel számolunk be, mi is történt Magyarországon.
(kb 2727 szó) Tovább... 'Sztáray Zoltán: A magyar Forradalmi Tanács III' 
Hozzászólás
Bayer Zsolt: Az örök remény
Bayer Zsolt gyönyörü irását, "Az örök remény"-t nemcsak a nők dicsérete, vagy felhivás megbecsülésükre, hanem hivatásuk ösztönszerü felfogásának költői elismerése. Ez az irás Anyámról is szólt, aki, november 4-e reggelén, - tudom, rettegve, keresztet rajzolt a homlokunkra, hiszen hálás volt, hogy visszakapott bennünket épségben az első öt nap harcai után, s - elengedte öcsémet és engem a szentendrei házunkból, mert Budapestet megtámadták a szovjetek. Az irás olvasásakor ugyanúgy kicsurrantak könnyeim, mint amikor a Minnesotai Magyarok Október 23-i ünnepélyén Agnes feleségem Radnóti Miklós "Nem tudhatom..." c költeményét szavalta.
Megjegyzés: Az örök remény ereditleg megjelent a Magyar Hirlap 2007. okt. 21 számában.
(kb 880 szó) Tovább... 'Bayer Zsolt: Az örök remény ' 2 hozzászólás
Megjelent az emlékalbum
Az 1956-os forradalom ünneplése összetartó erejű
A napokban került ki a nyomdából egy rendhagyó kiadvány, amit az 1956-os forradalom 51. évfordulójának ünneplésén mutat be hivatalosan a rendezőség és a szerkesztésért felelős bizottság. Az amerikai-magyarok tavaly különleges külsőségek között és méltósággal ünnepelték az 50. évfordulót, aminek központi rendezvénye New Yorkban, a Carnegie Hallban volt. Többek között ezeket a felejthetetlen élményeket dolgozza fel a könyv.
(kb 595 szó) Tovább... 'Megjelent az emlékalbum'
Milványi Cseszneky Miklós: Kesztölc non coronat avagy a Kesztölci Köztársaság legendája
Az '56-os évfordulókon időről-időre felbukkan a "Kesztölci Köztársaság" neve. Az egymásnak sokszor teljesen ellentmondó cikkek, beszámolók alapján nem könnyű megérteni, hogy mi is történt 1956 októbere és decembere között a Pilis lábánál fekvő, jórészt szlovákok lakta bányászfaluban. Egyes vélemények szerint a község lakói a forradalom idején kikiáltották az önálló "Kesztölci Köztársaság"-ot, s kérelmezték a teljes jogú ENSZ-tagságot, majd a szovjet inváziót követően a kesztölci régió Csehszlovákiához csatolását. A faluköztársaság egyetlen, pálinkáért vásárolt tankból, s tucatnyi nemzetőrből álló hadsereggel is rendelkezett.
Mi történt Kesztölcön 1956-ban? A végsőkig elkeseredett emberek kétségbeesett, már-már tragikomikussá váló segélykiáltásáról volt szó, vagy inkább a kádárista lejáratókampány akarta nevetségessé tenni, s ezáltal megtörni a bányászok ellenállását? Csupán legenda a kesztölci respublika vagy történelmi valóság? Netán mindezek együttvéve? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Barsi Szabó Gergely A kesztölci köztársaság – 1956 Tank - pálinka – nemzetőrök című könyvében, mely a forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára jelent meg.
(kb 598 szó) Tovább... 'Milványi Cseszneky Miklós: Kesztölc non coronat avagy a Kesztölci Köztársaság legendája' Hozzászólás
Papp László: Így ünnepeltünk mi
Ezerkilencszázötvenhat, nem emlék,
nem múlt vagy nékem, nem történelem,
de húsom-vérem, lényem egy darabja,
szívem, gerincem - kijöttél velem...
Faludy György (nekünk örök barátunk, Gyurka) hitvallása minden “Nyugatra” menekült magyarnak együttes szívdobogását jelzi. Valóban kijött velünk 56 szellemisége, amely kötelezően határoz meg minden itteni tevékenységünket ötven év óta. Ezért olyan fájdalmas számunkra hallani az évforduló ünnepének alkalmával tapasztalt atrocitások otthoni híreit.
(kb 683 szó) Tovább... 'Papp László: Így ünnepeltünk mi' Hozzászólás
Lipták Béla: Egy önromboló évforduló naplója
Október 20.-án, pénteken szálltunk le a ferihegyi repülőtéren. Fiam és leányom is eljött velünk, hogy „vigyázzanak” rám. Erre a multban szükség is volt. Ezt magyarázza az alább idézett, -1989 május 30.-án kiadott - belügyminisztériumi parancs:
„...A temetésre várhatóan Budapestre érkezik Lipták G. Béla, aki a nagymarosi vizlépcsõ elleni fellépésben az egész magyar ellenzéket irányitja. KOMPROMITTÁLÁSÁRA KOMBINÁCIÓS TERVET kell kidolgozni.
Aláirás: Szekeres Péter r. Százados”
Szerencsére idén tudtommal nem volt ilyen parancs és igy csak a telefon kattogott néha, de nem kellett engem senkitöl se „megvédeni”.
(kb 6480 szó) Tovább... 'Lipták Béla: Egy önromboló évforduló naplója' Hozzászólás
Csapó Endre: Október 23.
Évszám nem kell ehhez a dátumhoz többé, amíg magyar lesz a földön. A nap, amit így jelölünk, lelkünkbe égett, és felsorakozott a többi nagy magyar napok közé — érdeme szerint és jelentôsége révén talán a legnagyobbnak. A nap tíz napon át fénylett és világosságot hozott a földre. A Nap és a csóvaként követô fényes napok fent ragyognak az emberi történelem egén, és ha majd a földi ember újra az égre emeli tekintetét, olvashatja az örök törvényt: Nem lehet véteni a Természet ellen!
Megjegyzés: Megjelent az ausztráliai Magyar Életben.
(kb 413 szó) Tovább... 'Csapó Endre: Október 23.' Hozzászólás
Neruda Károly: Nem félünk
Az igazság kimondása 2006. október 23-i eseményekhez kapcsolódóan.
Jézus, amikor - a szenvedések óráján - a főpap előtt az egyik poroszló arcul ütötte így szólt: "Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, de ha jól, miért ütsz engem?" (Jn 18,23-24)
Megjegyzés: A Dunabogdányban 2006. október 29-én 10 órai szentmisén elhangzott beszéd szó szerinti leirata.
(kb 785 szó) Tovább... 'Neruda Károly: Nem félünk' Hozzászólás
Jeszenszky Géza: Gáti tézise: elkerülhető volt-e az 56-os forradalom leverése?
Előre látható volt, kivált az áprilisi választások fényében, hogy az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójának a megünneplése nem lesz egy sima, protokolláris esemény. A forradalmat katasztrofális politikájával kiváltó MDP, majd a kegyetlen megtorlást végrehajtó MSZMP utódpártjával a forradalom résztvevőinek és azok örököseinek még akkor is nehéz lenne együtt emlékezni, ha megtörtént volna az őszinte szembenézés a magyarországi kommunizmus bűneivel. De azt senki sem sejtette, hogy alig egy hónappal az évforduló előtt az egykori KISZ-ből jött miniszterelnök ismét egy súlyos morális és politikai válságot idéz elő Magyarországon.
Megjegyzés: Uánközlés a Magyar Szemle c. folyóiratból. A szerző szíves engedélyével.
A Gáti könyv magyar kiadása:
Charles Gati: Vesztett illúziók
Moszkva, Washington, Budapest és az 1956-os forradalom
Fordította: Makovecz Benjamin
Osiris Kiadó
2006, 254 oldal, 3200 Ft
Angol nyelven:
Failed Illusions: Moscow, Washington, Budapest, And the 1956 Hungarian Revolt (Cold War International History Project Series) by Charles Gati (Hardcover - Sep 2006)
Megrendelhető az Amazon.com-tól.
(kb 3938 szó) Tovább... 'Jeszenszky Géza: Gáti tézise: elkerülhető volt-e az 56-os forradalom leverése?' Hozzászólás
Orbán Viktor levele a nyugati magyarságnak
...Annak a forradalomnak és szabadságharcnak az évfordulójára emlékszünk, melynek vérbefojtása után annyi honfitársunk kényszerült elhagyni hazáját. Önök új hazára leltek az óceánon túl, ahol hasznos tagjaivá váltak a befogadó közösségeknek, bizonyítva a magyar nemzet rátermettségét. Nem felejtették el szülőhazájukat, a diktatúra évtizedeiben is életben tartották a forradalom eszméjét, és ország-világ számára hirdették annak dicsőségét. A mai generációk talán tudatában sincsenek annak, mennyit köszönhetnek Önöknek...
(kb 290 szó) Tovább... 'Orbán Viktor levele a nyugati magyarságnak' Hozzászólás
Pomogáts Béla: 1956 (eltékozolt) erkölcsi öröksége
Látó, 2006. október
http://www.lato.ro
„Hol a szem, szemével farkasszemet nézni? / Ki meri meglátni, ki meri idézni / az igazi arcát? / Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak / szűk folyosóin a szavak úgy lobognak, / mint az olcsó gyertyák” – Babits Mihály írta 1923-ban ezeket a nem éppen ünnepi, inkább számonkérő sorokat Petőfi koszorúi című költeményében. Nemcsak Petőfiről írhatta ezt, hanem arról a történelmi eseményről: 1848. március 15-éről is, amely a költő alakjával hagyományosan összeforrott. Vajon nem mondhatjuk-e el mindezt az 1956-os forradalom emlékéről is – most fél évszázaddal a világot megrengető történelmi események után? Midőn az ünnepi szónoklatok lelkesültségében, a virágpompába öltözött koszorúk díszletei között mintha a magyar forradalommal, annak örökségével és eszméivel történő őszinte szembenézés maradna el.
Megjegyzés: Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész többször is adott elő a Magyar Baráti Közösség rendezvényein.
(kb 2900 szó) Tovább... 'Pomogáts Béla: 1956 (eltékozolt) erkölcsi öröksége' Hozzászólás
Szakály Sándor: 1956 - ahogyan ma látjuk
1956-os esztendő magyarországi forradalma és szabadságharca a XX. századi magyar történelem kiemelkedő, világtörténelmi hatású eseménye. Az 1956. október 23-a és november 4-e között eltelt tizennégy nap a világ érdeklődésének középpontjába emelte az európai, alig tíz milliós országot. De mi is történt 1956. október 23-a és november 4-e között Magyarországon?Milyen történések vezettek a ma már csak forradalom és szabadságharcként emlegetett eseményhez?
Megjegyzés: Dr. Szakály Sándor egyetemi tanár, hadtörténész. Előadása a 2006-os MBK konferencián hangzott el.
(kb 2779 szó) Tovább... 'Szakály Sándor: 1956 - ahogyan ma látjuk' Hozzászólás
Éltető Lajos: Ötvenhat nemzedéke
ITT-OTT 19. évf. (1986), 3. szám, 13-15. old.
Az „56-os” megnevezéssel általában azokat illetjük, akik 1956. október 23. és 1957 tavasza között hagyták el Magyarországot, s akiket a befogadó államok a forradalom, szabadságharc, avagy háború menekültjeiként vettek lajstromba. Így meghatározva a címke kronológiai és jogi meghatározás csupán, amelynek politikai tartalma nincsen, mint ahogyan a „48-as” apellációnak igenis volt hajdan, fél évszázadon át. Eszerint egyaránt 56-os az, aki azért futott el, mert a forradalom győzött, az, aki azért, mert nem győzött, valamint az - a többség - aki azért, mert végre futhatott. A közös nevező mindannyiuk esetében az, hogy a forradalmat, illetve annak legalább egy részét, Magyarországon élték át, s hogy hazájukat bizonyos időn belül hagyták el.
Megjegyzés: Elhangzott húsz éve, az 1986-os augusztusi ITT-OTT konferencián
(kb 1640 szó) Tovább... 'Éltető Lajos: Ötvenhat nemzedéke' Hozzászólás
Lipták Béla: 1956 Üzenete: Család volt a nemzet, legyen újra az! - II rész
Szeretném, ha 1956 tanulságaiból tanulna, gazdagodna az új nemzedék és nem csak a “szellemileg temetetlen” halottaink bosszúhadjárata, meg a nemzet kirablásán való siránkozás folytatódna. Mint a veszekvő unokáinak csendet parancsoló nagyapa, szeretnék én is véget vetni a marakodás, sértegetés korának, sarokba állitani azokat akik megérdemlik és a többiekkel pedig megértetni, hogy egy család tagjai vagyunk.
A megbékélés persze nem jelent feledést! Nem, soha nem szabad elfelejtenünk a bitófán meghalt 350 mártirunka, a többezer hősi halottunkat, a több tizezer Kazahsztánba deportált, vagy a negyed millió idegenbe tántorgott emigránst, az ország lakóinak 3 százalékát. (Arányosan számolva annyit embert, mintha Amerika elveszitene hazaszerető fiataljai közül 8-9 milliót.) Elfelejteni nem szabad! Nem, tőkét kell kovácsolni abból, a magyar jövő javára kell forditanunk azt. Meg kell értetnünk a nemzettel azr is, hogy 56 igenis győzött, hogy egy kis nép nem csak az emberiségnek adott ajándékot, amikor lerántotta a leplet a vörös barbarizmusról, de önmagának is, mert visszaadta népünknek az egységet és az önbecsülést! Nos, melyek is ezek a tanulságok?
Megjegyzés: Lipták Béla 2OO6. augusztus 16-án elhangzott elöadása a Magyar Baráti Közösség ITT OTT konferenciáján.
(kb 4407 szó) Tovább... 'Lipták Béla: 1956 Üzenete: Család volt a nemzet, legyen újra az! - II rész' Hozzászólás
Lipták Béla: 1956 Üzenete: Család volt a nemzet, legyen újra az! - I rész
Amíg lent folytak a szónoklatok, én szorgalmasan fényesítettem „arany” gyűrűmet, amit 36 forintért vásároltam és melynek aluminium családfájában valami réz beütés is lehetett, mert időnként szép zöld patina borította. Már-már kezdeti siker koronázta a megnyálazott zsebkendőmmel végzett fényesitési igyekezetemet, amikor Attila oldalba bökött és lemutatott a pódiumra, ahol valami tülekedés folyt a mikrofon közelében. Hirtelen csend támadt a teremben, mindenki dermedten figyelte a szokatlan fejleményt. Egyszerrecsak egy hangot hallunk: – „Szegedről jöttem, beszélni akarok!”
Hihetetlen! Ilyen még nem volt! A levegőben szinte izzik a feszültség. Nem is tudjuk, hogy ki beszél, de azt látjuk, hogy a DISZ pingvinek egy vékony fiút (jóval késöbb megtudtam, hogy Kiss Tamást ) próbálnak eltuszkolni a mikrofon közeléből. A fiú diáknak látszik, s egyre beszél, gesztikulál, de nem halljuk, hogy mit mond, mert a kékzakós DISZ-esek ellökdösték a mikrofontól.
Megjegyzés: Lipták Béla 2OO6. augusztus 16-án elhangzott elöadása a Magyar Baráti Közösség ITT OTT konferenciáján.
(kb 4945 szó) Tovább... 'Lipták Béla: 1956 Üzenete: Család volt a nemzet, legyen újra az! - I rész' Hozzászólás
Papp László: 1956 öröksége II. - Előadás a debreceni szimpóziumon
ezerkilencszázötvenhat, nem emlék,
nem múlt vagy nékem, nem történelem,
de húsom-vérem, lényem egy darabja,
szívem, gerincem - kijöttél velem.
Faludy György
(részlet)
Nem beszélhetünk 56-ról anélkül, hogy a legnagyobb tisztelet és meghatottság hangján ne emlékezzünk a forradalmi nép hősiességéről, áldozatkészségéről és emelkedett szellemiségéről. A nyitott ládákban gyűlő pénz, a kitört kirakatokban érintetlenül hagyott értékek, a falusiak ingyen osztogatott élelme, a lakásokból kialakított harci bázisok jellemezték a nép elszántságát, nagyságát. Méltó válasz volt ez a diktatúra kegyetlen elnyomására.
(kb 1641 szó) Tovább... 'Papp László: 1956 öröksége II. - Előadás a debreceni szimpóziumon' Hozzászólás
Papp László: 1956 öröksége I.
Magyarországon 35 évig nem lehetett beszélni a forradalomról, legfeljebb gyalázkodással emlegetni az “ellenforradalmi bandákat”. A következő 14 év alatt a megemlékezések főleg politikai csatározásokra, az emlékezők egymásra való acsarkodására adtak lehetőséget. Most a „nagy évforduló” elindította a könyvek, visszaemlékezések, emlékműállítások özönét. Kérdezhetnénk, hogy mi a nyugati diaszpóra szerepe az ünneplésben?
(kb 325 szó) Tovább... 'Papp László: 1956 öröksége I.' Hozzászólás
Papp László: 56 gyerekszemmel
Ahogy a félszázados évforduló közeledik, egyre több könyv, elemzés, emlékezés lát napvilágot. Aligha tarthat számot bármelyik is nagyobb érdeklődésre, mint az a NAPLÓ, amelyet egy 14 éves gyerek, Kovács Jancsi írt azokról a napokról. „A MAGYAR FORRADALOM, 1956” írta a címlapra és folyamatosan beszámolt az eseményekről 1956. október 23-tól 1957. május 13-ig. Ekkor „megszűnt a Kossuth címer, és helyette új, csillagos, piros szalaggal átfont címer lett” - fejezi be az események leírását Kovács Jancsi.
(kb 1020 szó) Tovább... 'Papp László: 56 gyerekszemmel' 5 hozzászólás
Kádár János a forradalomról és a kivégzettekről
Kádár János a forradalom harmicadik évfordúlóján a forradalmat „nemzeti tragédiának” tekintette; kivégzett személyes barátait sajnálta, hogy „ilyen sorsra jutottak.”
(kb 705 szó) Tovább... 'Kádár János a forradalomról és a kivégzettekről' Hozzászólás
Horváth Magdi: Pesti srácok
A történelem színpadán úgy állok ostobán,
mint kisgyerek, mikor édesanyját először köszönti fel.
(kb 166 szó) Tovább... 'Horváth Magdi: Pesti srácok' 5 hozzászólás
Madarász Géza: Ötvenhatos pillanatképek
Szives engedelmetekkel én is be szeretnék állni az emlékezők táborába.
(kb 1606 szó) Tovább... 'Madarász Géza: Ötvenhatos pillanatképek' Hozzászólás
Törd át gátjaid - a világ legyél te magad.
-- Weöres SándorJelenleg névtelen látogató vagy. A regisztráció ingyenes, és számos előnnyel jár: pl. grafikus témaváltás, egyéni beállítások.
A Magyar Baráti Közösség (MBK) Oregon államban bejegyzett, felekezet nélküli magyar vallásos társaság, melynek céljait a hatóságok által jóváhagyott alapszabálya így határozza meg:
To promote non-denominational religious life in the Hungarian tradition, charitable work by and among people of Hungarian extraction, and cultural-educational endeavors that further Hungarian values.