Milványi Cseszneky Miklós: „Élj sugárzóan mint a Nap”

Közölte  observer  Időpont:  2009. október 02., péntek : 772 olvasás

Don Cupitt és a szoláris etika

Don Cupitt, a híres-hirhedt radikális anglikán teológus és filozófus, egyike posztmodern és posztkeresztény korunk legeredetibb gondolkodóinak. Cupitt leginkább a Hit Tengere (Sea of Faith) mozgalom alapítójaként és a vallási nonrealizmus szellemi atyjaként ismert.

Mind a hagyományos vallások, mind a tradicionális hittételeket egyre inkább megkérdőjelező természettudomány világfelfogását évszázadokon át alapvetően a dogmatikus realizmus határozta meg. Ebben a világképben az euklideszi geometria, az arisztotelészi logika vagy Newton törvényei az objektív valóság részeként jelentek meg. Feltételeztük, hogy létezik egy az emberi nyelvtől, megértéstől független világegyetem, s a tudomány feladata ennek az objetktíve létező realitásnak a leírása, törvényszerűségeinek feltárása. A realista tudományos paradigmához hasonló volt a vallások – különösen a kereszténység - világértelmezése is: Létezik egy öröktől való abszolút világ ’fent’ és egy időleges teremtett világ ’lent’, s ezt a kozmikus rendet csak az egyedüli igaz vallás képes leírni és értelmezni. Mivel az ember a ’fent’ székelő Isten teremtménye, elméje képes az istenség által előzetesen meghatározott, tőlünk függetlenül létező s örökérvényű kozmikus és erkölcsi rend belátására.

Kant óta azonban egyre inkább tudatosul bennünk, hogy tudásunk és világértelmezésünk pusztán emberi, s túlságosan meghatározott előfeltevéseink és különösen a gondolataink megfogalmazására és az objektívnek feltételezett külső valóság leírására használt nyelv által. Don Cupitt olyannyira hangsúlyozza a nyelv szerepét, hogy következtetése szerint nem beszélhetünk A VILÁG-ról, csupán a szemiotikai korlátok közé szorított MI VILÁGUNK-ról.

(kb 511 szó) Tovább... 'Milványi Cseszneky Miklós: „Élj sugárzóan mint a Nap”'      Hozzászólás

Milványi Cseszneky Miklós: Párbeszéd

Közölte  observer  Időpont:  2009. április 10., péntek : 1473 olvasás

­A magyar lelkületű unitarizmus Éltető Lajos szerint három alapelven nyugszik: szabadság, türelem és józan ész. Az unitárius szentháromság azonban nem létezhet a kovász szerepét betöltő párbeszéd nélkül. A szabadság mások meghallgatására irányuló készség nélkül a hordószónokok szabadsága: mindenki elmondhatja a véleményét, s ki-ki csatlakozhat a számára szimpatikus táborhoz, de az eltérő véleményű csoportok tagjai nem érintkeznek egymással, nem alakul ki közöttük a gondolatok cseréje, nincs érvelés, az argumentumok szerepét dogmává merevedett hitigazságok helyettesítik. A dialógust nem ismerő illetve elutasító közösségek valójában nem szabadok, lehetőségeik egy jelentős részéről önként lemondtak, s mémjeik rabszolgáivá váltak.
A párbeszéd nélküli türelem érdektelenség. Aki nem kész arra, hogy meghallgassa a másik véleményét, úgy, hogy közben felvállalja saját meggyőződését, az nem tiszteli embertársát, nem türelmes, legfeljebb indifferens. A józan ész egyik lehetséges angol megfelelője, common sense, rendkívül kifejező: közös észlelést, egy közösségen belül kialakult s általánosan elfogadott értelmezést jelent. Common sense azonban csak csak úgy jöhet létre, ha a társadalom tagjai között létezik a nyílt párbeszéd, ahol nem csupán az egyének vagy egyes elkülönült szegmensek szajkózzák csalhatatlannak hitt meggyőződésüket, hanem jelen van az odafigyelés, a meghallgatás készsége is.
­

(kb 588 szó) Tovább... 'Milványi Cseszneky Miklós: Párbeszéd'      1 hozzászólás