Magyar Baráti Közösség
2009 ITT-OTT Találkozója
ITT ÉS MOST
2009. augusztus 15-22.
Lake Hope State Park
Zaleski, Ohio
132 éve született Herman Hesse
Milványi Cseszneky Miklós: Nemzetnevelők
Mint a hű tanítvány, úgy állunk előtte,
Hiszen ő e nemzet nagy, bölcs nevelője,
Szelíd és jó mester
Élete tanulság, emléke örökség,
Úgy daloljuk őt, mint új idők új hősét,
Ki új díszt adott e nagy, szent szónak : Ember!
(Juhász Gyula: Prológus Eötvös József Ünnepére)
La niñez, tu ilusión y tu contento,
la que al darle el saber, le diste el alma.
Con la luz de tu ingenio iluminaste
la razón en la noche de ignorancia
Por ver grande la Patria tú luchaste
con la espada, con la pluma y la palabra.
(Leopoldo Corretjer: Himno a Sarmiento)
A 19. század derekán a Nyugat-Európában bekövetkezett gazdasági és kulturális fejlődéshez s polgárosodáshoz képest megkésett, a nyugati civilizáció perifériáján található államok némelyikében komoly reformmozgalmak bontakoztak ki, melyek legfőbb célja az ország mielőbbi felzárkóztatása volt a haladónak, sikeresnek és műveltnek tekintett államokhoz. A nemzeti liberalizmus és progresszió rendszerint kulcsfontosságúnak tekintette a nép kulturális színvonalának emelését, a népoktatás, az általános alfabetizáció ügyének előmozdítását. Nem volt ez másképp a nemzeti romantika bűvöletében élő Magyarországon, s a függetlenségét épp csak kivívó, az önálló nemzetfejlődés útjára lépett Argentínában sem. Mindkét országban egy-egy nagy formátumú és jelentős műveltségű politikus vált az oktatásügy élharcosává: Eötvös József és Domingo Sarmiento.
(kb 767 szó) Tovább... 'Milványi Cseszneky Miklós: Nemzetnevelők'
Hozzászólás
Vajdasági magyarok látogatása az USA-ban
Az egyik jelentős amerikai cég, a Tahitian Noni International (Provo, Salt Lake City) néhány vajdasági munkatársa-magyarok- ismét az USA-ba utaztak. És meglepődtek ismét, mert nem tudnak kapcsolatba lépni kinn élő nemzettársaikkal.
(kb 170 szó) Tovább... 'Vajdasági magyarok látogatása az USA-ban'
Hozzászólás
Pap Mária: Pünkösdi gondolatfoszlányok Burundiból
Kedves testvéreim,
e pár sort, pünkösd nagyhetében, Afrikából, Burundiból küldöm, a világ
egyik legszegényebb országából. Pár éve még háború dúlt itt , nyomai ma
is látszanak, nemcsak a járőröző katonák jelenlétében, hanem abban a
nagyfokú nyomorban és szegénységben, mely számunkra teljesen
elképzelhetetlen.
Itt én vagyok az u muzungu, kirundi nyelven a fehér, a kívülálló, az idegen. Ha meglátnak, udvariasan megbámulnak, a kisgyermekek megijednek, a nagyobbak kórusba kiabáljak : u muzungu. Nincs ebben lenézés vagy gúny, egyszerűen megállapítják, hogy kívülálló vagyok, más mint ők.
Aztán, ha sikerül kapcsolatot teremteni, egy mosoly vagy egy francia köszönés erejéig, megbátorodnak. A felnőttek kezet fognak, a gyerekek megtapogatnak- valódi vagyok, nem szellem; csak a bőröm színe más.
Ez az élet nagy leckéje- emberek vagyunk mind, érző, szenvedő, örvendező emberek, meg ha más bőrszínnel, más kultúrából, más körülmények közül. Egy nagy családhoz tartozunk- az emberiség családjához.
Pünkösd ünnepe e nagy családhoz, mint Isten gyermekeinek családjához és ugyanakkor egy szűkebb közösséghez való tartozásunkra emlékeztet -az egyházhoz, vallásos közösségeinkhez való tartozásunkra. Ott semmi sem választ el egymástól, sem a bőrünk színe, sem a kultúránk, sem a gazdasági körülmények. Ebben a családban minden az összetartozásról szól, de sajnos sokszor mi választjuk el magunkat tőle. Hány u muzungu van közöttünk -kívülálló, félreálló, idegen, aki bár tagja a mi közösségünknek, nem hajlandó azt vállalni.
Pünkösd a közösségünkről szól és annak vállalásáról -”egy akarattal együtt valának”-mondja a Szentírás az apostolokról:
Vajon mikor jön el az idő a mi közösségeink életében, hogy egy akarattal együtt legyünk ?
Itt Burundiban, a legnagyobb nyomor ellenére is van mosoly, van élet, van remény, van összefogás és a kolonializmus nyomorúságai ellenére is van nyitott szív az ” u muzungu”-nak.
Nyissuk hat meg mi is szívünket egymásnak és közösségeinknek, adjunk hálát Istennek életünk áldásaiért, közösségeink megtartó erejéért, és dolgozzunk azon, hogy mi is egy akarattal együtt legyünk, ne csak pünkösd ünnepen, de életünk minden napján."
Megjegyzés: A fenti sorokat Pap Mária unitárius lelkész-esperes küldte a Székely Újságnak Burundiból, ahol az ottani unitáriusoknak tartott előadásokat az erdélyi unitáriusokról.
(kb 618 szó) Tovább... 'Pap Mária: Pünkösdi gondolatfoszlányok Burundiból'
Hozzászólás
Papp László: Mit tanulhatunk Ruandától?
Ruandától tanulni ? Mi ez: elmebaj, vagy tényleg odajutott volna Magyarország, hogy már ez a kis afrikai ország is példaképként szolgálhat ?
(kb 390 szó) Tovább... 'Papp László: Mit tanulhatunk Ruandától?'
Hozzászólás
Éltető Lajos: Hősök napja
Magyarul az amerikai Memorial Dayt Hősök napjának nevezzük. Magyarországon még az 1. világháború vége előtt, 1917-ben hoztak törvényt hivatalos ünnepre, háborús halottainkra való megemlékezésre.
(kb 282 szó) Tovább... 'Éltető Lajos: Hősök napja'
Hozzászólás
Kovalszki Péter: Harmincéves az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem
Egy hét múlva kezdődik az EPMSZ 40. jubileumi hete. Ez alkalommal kivánom felküldeni a tizévvel ezelőtti, harmincéves találkozóról készült jelentésemet, melyen negyedmagunk-Bőjtös László és Györgyi illetve Repolski Mária és jómagam- résztvettünk.
Ezen irás kisebb szerkesztéssel az Európa Keresztútjain (Basel-Budapest,2003) c. EPMSZ kiadványban került publikálásra.
E kötet recenziója
az MBK archiv-honalpján az alábbi cimen olvasható
http://www.itt-ott.org/archives.php?arc=10&pg=240
A
találkozón részt számitok venni- az MBK üdvözletét is
tolmácsolandó, s remélem majd beszámolhatok erről is.
Kovalszki Péter
(kb 2480 szó) Tovább... 'Kovalszki Péter: Harmincéves az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem'
Hozzászólás
Szabó László: Húsvét és nagypéntekek közötti útravaló
„Húsvét ünnepe előtt történt, Jézus tudta, hogy elérkezett az óra, amikor a világból vissza kell térnie az Atyához, mivel szerette övéit, akik a világban maradtak, mindvégig szerette.” – Jn 13,1
„Amikor a százados a történteket látta, dicsőítette az Istent, s azt mondta: Ez az ember valóban igaz volt.” – Lk 23,47
Kedves testvéreim! Szeretettel köszöntöm mindnyájukat, hálát adva Istennek, hogy nagypénteken együtt fordulhattunk hozzá. A következőkben arról kívánok Önöknek elmélkedni, hogy nagypéntek és húsvét nemcsak évente egyszer előforduló ünnepi alkalmak, ugyanis életünk folyása bármikor szenvedésbe, sőt gyászba csaphat, és ilyenkor válik igazán segítségünkre a vigasztaló hit.
Ünnepértelmező lelkészekként nemegyszer esünk abba a csapdába, hogy nagypénteket csak húsvét küszöbeként értelmezzük, aminek hatása kétnapos, mert akkor következik a diadalmas húsvét, ami mindent megold. Ezzel szemben az élettapasztalat azt diktálja, hogy életünket inkább húsvéttól nagypéntekig vagyunk kénytelenek szemlélni, miközben igyekszünk hitünket nagypéntekekből húsvétra irányítani. Az előbbiek értelmében ma először húsvétról beszélek röviden, majd nagypéntekkel kapcsolatban fogalmazok meg néhány gondolatot.
(kb 1358 szó) Tovább... 'Szabó László: Húsvét és nagypéntekek közötti útravaló'
Hozzászólás
Milványi Cseszneky Miklós: Párbeszéd
A magyar lelkületű unitarizmus Éltető Lajos szerint három alapelven nyugszik: szabadság, türelem és józan ész.
Az unitárius szentháromság azonban nem létezhet a kovász szerepét
betöltő párbeszéd nélkül. A szabadság mások meghallgatására irányuló
készség nélkül a hordószónokok szabadsága: mindenki elmondhatja a
véleményét, s ki-ki csatlakozhat a számára szimpatikus táborhoz, de az
eltérő véleményű csoportok tagjai nem érintkeznek egymással, nem alakul
ki közöttük a gondolatok cseréje, nincs érvelés, az argumentumok
szerepét dogmává merevedett hitigazságok helyettesítik. A dialógust nem
ismerő illetve elutasító közösségek valójában nem szabadok,
lehetőségeik egy jelentős részéről önként lemondtak, s mémjeik
rabszolgáivá váltak.
A párbeszéd nélküli türelem érdektelenség. Aki nem kész arra, hogy
meghallgassa a másik véleményét, úgy, hogy közben felvállalja saját
meggyőződését, az nem tiszteli embertársát, nem türelmes, legfeljebb
indifferens. A józan ész egyik lehetséges angol megfelelője, common sense, rendkívül kifejező: közös észlelést, egy közösségen belül kialakult s általánosan elfogadott értelmezést jelent. Common sense
azonban csak csak úgy jöhet létre, ha a társadalom tagjai között
létezik a nyílt párbeszéd, ahol nem csupán az egyének vagy egyes
elkülönült szegmensek szajkózzák csalhatatlannak hitt meggyőződésüket,
hanem jelen van az odafigyelés, a meghallgatás készsége is.
(kb 588 szó) Tovább... 'Milványi Cseszneky Miklós: Párbeszéd'
1 hozzászólás
Jeszenszky Géza: Az Egyesült Államok külpolitikai gondolkodásának magyarságképe 1989-től
(Magyarságkép a 20. században. Limes tudományos szemle, 2008.2. 147-154.)
Előzmények
A földrajzi távolság és a két ország eltérő nagysága, politikai súlya következtében az Egyesült Államokban jórészt nem is beszélhetünk Magyarország-képről. A XIX. században viszont Amerika kisebb, Magyarország pedig jóval nagyobb volt, akkor a művelt rétegek kölcsönösen tudtak a másik országról. Az 1848/49-es magyar forradalom és főként a szabadságharc, majd Kossuth fél éves amerikai körútja óriási figyelmet és rokonszenvet keltett az Újvilágban. Ez csak lassan enyészett el, de a századfordulóra már nem a bátor, de tragikus sorsú magyarok képe volt a jellemző, hanem a szegény, angolul nem (sok esetben magyarul sem) tudó bevándorló, a „hunkie” jelképezte a magyarságot. Az I. világháború alatt, kivált Amerika hadbalépése után, a barbár és kegyetlen „hunok,” azaz a németek szövetségese még annak az elitnek a szemében is ellenszenvessé vált, amely a háború előtt a régi, kedvező képet őrizte a magyarokról. Theodore Roosevelt alaposabb, majd Wilson elnök felületes ismereteken alapuló rokonszenvét a háború elsöpörte. Ezzel együtt a béketárgyalásokon az amerikai szakértők a trianoninál jóval kedvezőbb, igazságosabb határokat javasoltak Magyarország számára.[1]
(kb 3324 szó) Tovább... 'Jeszenszky Géza: Az Egyesült Államok külpolitikai gondolkodásának magyarságképe 1989-től'
Hozzászólás
Jeszenszky Géza: A rendszerváltozás nemzetközi háttere
2004. febr. 18-i előadás - Történelmi Társulat, MTA
A „népi demokráciák” és a „hidegháború”
1941-ben születtem, és ugyan Budapest ostroma alatt súlyosan megbetegedtem, majd életem két harmadát egy kommunista diktatúrában éltem le, s ebből kifolyólag értek hátrányok, mégis szerencsésnek tartom magamat és egész nemzedékemet. Szüleink megszenvedték két elveszített világháborúnak és a történelmi haza megsemmisülésének minden következményét, sújtotta őket a gazdasági világválság, a nácizmus és/vagy a kommunizmus pedig irgalmatlanul meggyötörte őket - ha életben maradtak. Mi viszont a nyilas terrort és 1944/45 többi megpróbáltatásait még nem érzékeltük, a sztálinista diktatúrát ugyan már megtapasztaltuk, de a gyermek számára a borzalmak is könnyebben elviselhetők. Viszont 15 évesek voltunk az 1956-os forradalom idején, s aligha van közöttünk olyan, akinek azok a napok nem vésődtek volna be kitörülhetetlenül, fájdalmasan gyönyörű emlékként az emlékezetébe. A megtorlás így vagy úgy megérintett valamennyiünket, például egész osztályom el volt tiltva az egyetemi továbbtanulástól, de mi, Toldysok, egy olyan tanárt kaptunk, mint Antall József, és neki minden tanítványa hihetetlenül sokat köszönhet. A hatvanas évektől pedig -- ha visszaesésekkel is -- egyre jobban éltünk, egyre könnyebben utaztunk, egyre kevésbé féltünk, míg végre megértük az általunk azért mindig utált „rendszer” összeomlását. Néhányunknak megadatott, hogy ezt tevékenyen előmozdíthassuk. Az utolsó 15 év persze senki számára nem hozott felhőtlen boldogságot, de végre minden, vagy majdnem minden rajtunk, cselekedeteinken, döntéseinken múlik, nem pedig a hódító birodalmakon, Sztambul, Bécs, Berlin, vagy Moszkva akaratán.
(kb 4694 szó) Tovább... 'Jeszenszky Géza: A rendszerváltozás nemzetközi háttere'
Hozzászólás
Jeszenszky Géza: 1989, legremekebb óránk
Churchill brit miniszterelnök Anglia történelme legremekebb órájának nevezte, amikor 1940 nyarán a megnyert légicsatával megakadályozta Hitler tervezett partraszállását. 1848/49 és 1956 mellett Magyarországnak 1989 is legremekebb órái, legnagyobb teljesítményei közé tartozik.
(kb 809 szó) Tovább... 'Jeszenszky Géza: 1989, legremekebb óránk '
Hozzászólás
Jeszenszky Géza: TRIANON, AZ EURÓPAI TRAGÉDIA
Ezelőtt a háborúban
Nem követtek semmi elvet,
Az erősebb a gyengétől
Amit elvehetett, elvett.Most nem úgy van. A világot
Értekezlet igazgatja:
S az erősebb ha mi csinyt tesz,
Összeűl és – helybehagyja. (Arany János: Civilizáció – 1877 körül)
Az 1878-as berlini kongresszus után, negyven évvel az I. világháborút lezáró békék aláírása előtt Arany János szinte megjósolta, ami az 1919-es párizsi békekonferencián történt. Ennek következtében ma kevés dolog van, amiben minden magyar, bárhol is él, bármilyen politikai eszméket is vall, úgy egyetért, mint a trianoni békeszerződés megítélésében: azt legsúlyosabb nemzeti tragédiánknak tartja. Külföldön azonban kevesen értik meg és érzik át, miért be nem hegedő seb a magyarság számára az 1920-as amputálás, miért érezzük ma is az elvesztett végtagokat. Ugyanakkor látnunk kell, hogy ami a magyaroknak egy tragikus vereség, az igazságtalan, rossz és súlyos következményekkel járó béke legklasszikusabb esete, az szomszédjaink többsége szemében győzelem, sőt történelmi igazságtétel. Ezért fontos kötelességünk, hogy megértessük az egész világgal, elsősorban pedig szomszédjainkkal, hogy a II. világháború, térségünk náci, majd kommunista uralom alá kerülése nagymértékben írható az 1919/20-as békerendezés számlájára, a trianoni béke pedig – Eris almájának bizonyulva - korábban nem tapasztalt mélységű viszályok magját hintette el Közép-Európában. Ahogy Churchill oly találóan írta: „az egykori Habsburg-birodalmat alkotó népek és tartományok számára a függetlenség olyan kínszenvedéseket hozott, amelyeket a régi költők és teológusok csak az elkárhozottak számára tudtak elképzelni.”[1]
(kb 4078 szó) Tovább... 'Jeszenszky Géza: TRIANON, AZ EURÓPAI TRAGÉDIA'
Hozzászólás
Papp László: Gyönyörű Kék Duna a Quinnipiac folyó völgyében
A Wallingford-i Szimfónikus Zenekar márciusi programját “On the Beautiful Blue Danube” címmel a magyar zene ünneplésének szentelte. Tévedések elkerülése végett mindjárt megjegyzem, hogy ez nem a 3 és fél millió dolláros “Extremely Hungary” című kultúrpropaganda egyik felvonása volt, hanem a zenekar magyar zene iránt rajongó zeneigazgatója, Philip T. Ventre, és a helyi magyar szervezetek összefogásának az eredménye.
(kb 407 szó) Tovább... 'Papp László: Gyönyörű Kék Duna a Quinnipiac folyó völgyében '
Hozzászólás
Szabó Lőrinc: Nyitnikék
"...elmondta a holnap üzenetét"
(kb 290 szó) Tovább... 'Szabó Lőrinc: Nyitnikék'
Hozzászólás
Éltető Lajos: Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag
Március 15 ma már puszta jelkép. Nagy irodalomtörténészünk, Szerb Antal még joggal gúnyolódhatott a gyerekkorabeli közfelfogást illetoen így: „Magyar az, ami nem osztrák." De ma már teljesen értelmetlen volna március 15-ikét osztrák- vagy Habsburg-ellenes ünnepként megülni. Sőt: Őfelsége I. Ferenc József, akinek a nevében Aradon akasztottak, a jó öreg Ferenc Jóska képében él tovább nemzeti mitológiánkban, s a Bach név is legtöbbünknek csak zeneszerzőt s nem korszakot jelent. Az eseményeket, a szerepeket s a szereplőket jelképekké tisztította a történelmi távlat, s az érdekes az, hogy akár az egyéni tapasztalattal, úgy vagyunk kollektív történelmi tudatunkkal is: a kimagasló eseményekből az marad meg bennünk, ami szép, csodálatra méltó, ami nagy, tiszta és nemes volt, korszakaink árnyoldalait pedig elfelejtjük. Ez talán jó, hogy így van, de az a veszély benne, hogy a jelképek könnyen üres klisékké válhatnak. Elvonatkoztatva a történettől mit is jelentsen számunkra ma a Talpra Magyar? És mit március 15-ike az 1848-as évszám nélkül? Jót tesz, mert tartalmat ad a jelképeknek, ha a szózatok helyett néha visszatekintünk, s megpróbálunk — ahogy lehet — a szereplőkkel együtt újra átélni egy-egy pillanatot.
(kb 4322 szó) Tovább... 'Éltető Lajos: Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag'
Hozzászólás
Fülöp László : Téli szél
...visszasziszegek a szélnek...
Hóbuckák közt surrog a szél
megsuhant fát, bokrot, házat,
megrázza a havas ágat,
hóbatúr majd csendben alél.
Hirtelenül talpra szökken
megsereg a kis gödrökben,
havas földről felugorva
ablakomat fújja, nyomja.
Ablaküvegem már reccsen,
lábam támaszt, tartom innen,
makacs farkasszemet nézek,
visszasziszegek a szélnek.
De ő csak szemembe nevet,
élvezi kétséges arcom,
mely kiad áruló jelet,
sok benső félelmemet,
sok bizonytalan harcom.
Utána meg tovasuhan,
hogy valahol más faluban,
más valakit, amint engem,
alaposan megijesszen.
Megjegyzés: (LGF/Madison, 1987.Dec.30)
(kb 81 szó) Tovább... 'Fülöp László : Téli szél'
Hozzászólás
Magyar Zenekar Salemben- Hungarian Band in Salem
Kalman Balogh Gypsy Cimbalom Band
April 6 Mon
Salem, OR 7:30 PM
Elsinore Theatre, 170 High St SE, Salem, OR 97301
(503) 375-3574 - http://www.elsinoretheatre.com
(kb 27 szó) Tovább... 'Magyar Zenekar Salemben- Hungarian Band in Salem'
Hozzászólás
Sztáray Zoltán: Számonkérés
Régi levelezésemet kapargatva kezem ügyébe kerültek azok a levélváltások, amelyeket annak idején - mert úgy tűnt, elérkezett az ideje - Göncz Árpáddal és Antall Józseffel követtem el az egykori recski kényszermunkások érdekében. Mindkettőt ismertem, mi több, Göncz még barátom is volt. Ám ő később mégis mellénk állt, ő avatta fel a későbbi Recski emlékoszlopot, emlékparkot.
Ebben az időben a zsidók kárpótlása már napirendben volt és említések történtek a Szovjetunióból hazaengedett katonákról is. (Kivétel a Tisza gátnál dolgoztatott törzstisztek esete, akiket az oroszok hazaengedtek, a magyarok a határon lefogtak.)
Ám semmiféle említés nem történt többek között arról, hogy valaha is létezett Recsk, jóllehet, már a rendszerváltás előtt elindítottam a Recski Szövetséget. Áttörés akkor történt, amikor nem különösebben barátságos levelet írtam a már miniszterelnök Antall Józsefnek, hogyha nem ismerik el Recsk egykori létezését, nemzetközi fórumokhoz fordulok és nyilvánosságra hozom a magyar kormány viselkedését, hallgatását. Ez az akcióm bevált, Antall József utasítást adott beosztottjainak, hogy a volt recski kényszermunkásoknak adjanak igazolást. Ezt az utasítást több, mint fél esztendeig beosztottjai szabotálták és csak még erőteljesebb fellépésemre sikerült ... a három és félesztendei sikertelen kisérletezés után megkapnunk személy szerint az igazolást. Ennek szabotálására volt még egy kísérlet, amikor az egyik - az igazolásokkal megbízott - kormányképviselő úgy akarta elintézni az ügyet, hogy a volt recskieknek adott volna valamilyen igazolást, ám nem említve, hogy kényszermunkások voltak Recsken. Ezt az igazolást visszaküldtem azzal, hogy nem ezt kértük.
Nos, időközben arra a következtetésre jutottam, hogy a részleges rendszerváltás idején a magyar kormány elismerte a zsidókkal történt szörnyűségeket, elismerte a hadifogságot, ám Recsk és a többi büntetőtábor létezését nem. Letagadhatatlan ok, az utóbbiakat nem a németek, nem az oroszok, hanem a magyarok követték el. És ezt elismerni?
Nem tudok arról, hogy a mindenkori magyar kormányok számon kérték volna azokat, akik bizonyíthatóan társadalomellenes akciókat követtek el évtizedek során. Némi kivétel az egykori kommunista vezetők, potentátok rövid ideig tartó bebörtönzése volt.
Említenem kell a magyar társadalom viselkedését is. Szabadulásunk után holmi páriáknak néztek bennünket. Örüljünk, hogy nem kell követ törnünk Recsken és jómagam a Dinamó gyárban éjszakai munkában esztergályozhatom az öntvényeket. Volt egyetemi társaim nem ismertek meg. Veres Péter, akit annak idején nekem sikerült az egyik katonai kórházba felvétetnem, hogy rendbe hozzák a fogát, kétszer is megszökött előlem a miniszteri hivatalában, hogy ne kelljen velem találkoznia.
Felejteni? Éjszaka a világ végén is a recski őreink rúgásaira ébredek.
(kb 389 szó) Tovább... 'Sztáray Zoltán: Számonkérés'
Schödl Gábor: Hangok
Ajánlom sorstársaimnak!
Valami nem stimmel!
Hangokat hallok a lakásban!
Akkor, amikor egyedül vagyok!
Síró, rimánkodó hanglejtéssel kántálnak valamit, de nem értem.
Valaminő csábítgató felhangot is felfedezni vélek benne.
Ufo-k nem lehetnek, erről Alie Neetah biztosított!
Azok nem szaroznának. Elvinnének és kész!
De akkor mi a nyű lehet?
Öregszem. Egyre hülyébb leszek. Hallucinálnék?
Nem!
Most is hallom, hoppá, most tisztán hallom a konyhából:
- Gábor bácsi, ide, ide…..
Berongyolok a konyhába, amennyire a köszvényem engedi és fülelek!
- Erre, erre...- szól a csábos hang, tegyél jót velünk…..
Esküszöm ma még egy füves cigit se szívtam, és a tizenöt tablettám hétszáznyolcvankilenc mellékhatása sem okozhat ilyesmit….
Lehet, hogy bediliztem.
Mereven bámulok előre.
A hangok, most már bizton állítom, a süteményes doboz irányából jönnek…..
Ledermedt testemet az édesség irányába mozgatom.
Óvatosan felnyitom a tetejét.
Elemi erővel tör ki a jajgatás:
- Gábor bácsi egyél meg minket, különben megesz minket a penész!….
- Édeskéim, nyögöm ki halkan, nekem fogyókúráznom kell!
Minden eddiginél erősebben szakad fel belőlük a keserűség.
Én ott állok, Shakespeare Omlettjének monológja csendül a fülemben:
- Enni vagy nem enni, ez itt a kérdés……………….
(kb 182 szó) Tovább... 'Schödl Gábor: Hangok'
Hozzászólás
Sztáray Zoltán: Magyar ékezetek
Annakidején a Magyar Általános Hitelbank budapesti központjában kezdtem meg az irodai tevékenységemet. A sikeres bankvizsga után, hogy elviselhetően beszéltem-írtam németül és franciául, a nemzetközi osztályon. Emlékeim szerint volt az asztalomon egy írógép, amellyel mindkét idegen nyelven hibátlanul lehetett levelezni. De nem magyarul. Hiányzott az í, ú és az ű. Az osztályról nem mehetett ki hibás magyar nyelvű levél, ami azt jelentette, hogy kézzel kellett a hiányzó ékezeteket felrakni. Ha nem raktuk fel, az igazgatónk visszaadta a levelet.
Különben nem emlékszem, hogy ez a néhány hiányos betű különösebb problémát jelentett volna. A nagyar nyelvű levelek a hiányos ékezetek ellenére is megérkeztek a címzettekhez.
Nekem sem jelentett ez a tény különösebb problémát mindaddig, amíg nem szaladtam neki a forradalom után a világnak és meg sem álltam Párizsig. Itt ütközött ki belőlem a csökönyös magyar és igyekeztem szerezni egy olyan írógépet, amelyikkel hibátlan magyarsággal lehetett írni. Találtam is egyet. Ám hiányzott róla a hosszú í betű. Jóllehet, megígérték, hogy a teljes magyar ábécével szállítják a nem is olcsó masinát. Panaszkodtam. Ki is jött az irodánkba egy szakember, aki nagyon határozottan állította, a teljes magyar betűkkel, ékezetekkel szállították le az írógépet. És én olyan betűt kérek tőlük számon, ami nincs. Azután megmutattam neki egy nyomtatott magyar szöveget. Leforrázva ment el, ám másnap hozta az í-betűs írógép kart. Így azután hibátlan leveleket tudtam írni.
Ezt az írógépet Párizsban hagytam és New Yorkban átalakítattam egy masinát, amivel akármelyik betűre rakhattam ékezetet. Ez az írógép betörés áldozata lett. Nórikának adtam kölcsön, akihez betörtek és egyéb holmijaival együtt ellopták. Még a télikabátját is.
Nagy örömömre szolgált, amikor megtudtam, az IBM-nek Budapesten is van egy lerakata és az akkor újdonságnak számító gömbfejes írógépüket árulják. Több, mint ezer dollárba került, ám menten rendeltem egyet. Ahogy megérkezett, szomorúan tapasztaltam, nem lehet vele hibátlan magyar szöveget írni. Ékezetek hiányoztak, a betűk helytelenül voltak felrakva.
Írtam az IBM budapesti képviselőjének. Levelemre érkezett is válasz. A vezető hölgy nem különösebb barátságú levelében közölte velem, nincs nekik semmiféle panaszuk, az IBM-mel. Nyilván jól érezte magát egy amerikai vállalatt képviselőjeként.
Gondoltam, a magyar Külkereskedelmi Vállalat, talán segíthet. Írtam nekik is. Jött is válasz.
Nemigen értették, mit akarok, nekik sincs semmi problémájuk az IBM masinákkal.
Megdühödtem. Meg is eresztettem egy ajánlott levelet magának a külkereskedelmi miniszternek, amelyben feljelentettem a budapesti IBM vezetőjét, hogy a nehezen megszerezhető külföldi valutát nem megfelelő amerikai gyártmányú írógépek vásárlására költik. Jött válasz, intézkednek.
Azuttán vagy két hét múlva megjelent nálunk San Bernardinóban egy elegáns öltözetű úr és közölte, az IBM központjából jött és meg szeretné velem tárgyalni a magyar billentyűzetű írógépük problémáját. Közölte azt is, Budapest megtagadta az írógépeik átvételét, mert a billentyűzete nem felel meg a magyar nyelv követelményeinek.
Hogy ne feledjem, ez az úr a világon semmit sem tudott a magyar nyelvről.
Ez nem akadályozta meg abban, hogy a nagy ebédlőasztalunkon nagy barátságban ne tervezzük meg az akkor már a Wheelwriter írógépük új klaviatúráját. Nagyon megköszönte a közreműködésemet.
A gyorsan összeütött ebédet is.
Talán egy hónap múltán, amikor már az IBM masinánkkal vídáman írtam a világmegváltó soraimat, a budapesti IBM vezetőnőjétől kaptam egy levelet, hogy sikerült elintézniük az írógéppel kacsolatos problémát.
Mert ilyenek vagyunk.
(kb 513 szó) Tovább... 'Sztáray Zoltán: Magyar ékezetek'
Hozzászólás
Sztáray Zoltán: A kaliforniai aranyláz
Aranyat mosok. Legalábis szeretnék. Közép-Kaliforniában, Coloma város mentén lévő American River déli ágában térdig állok az elég hűvös vízben. Kezemben egy jókora, mintegy negyven centiméter átmérőjű, lapos - talán palacsintasütőnek is alkalmas - vastál, amit időnként a folyóba merítek úgy, hogy a hordalékból jónéhány maroknyi az edényben maradjon; homok, kisebb-nagyobb kavics. Az edényt ügyesen körbeforgatom és így tartalma a szélén visszacsurog a vízbe. De vigyázok arra, hogy ne az egész, az arany mosótál alján maradjon vissza valamennyi. Ebben a maradékban kellene lennie az aranyszemcsének, netán éppen egy aranyrögnek, ha szerencsém volna. De nincs. Ami visszamaradt, közönséges homok. Szomszédom, rövidszoknyájú fiatal nő, csúfondárosan szól rám: "Rossz irányba forgatta a tálat, jobbról balra kellett volna!" Újra merítem a tálat és most szót fogadva, a másik irányba lötyögtetem ki az alján maradt hordalékot. Ezuttal sincs szerencsém, egy szemernyi arany sincs a tálban.
(kb 1007 szó) Tovább... 'Sztáray Zoltán: A kaliforniai aranyláz'
Hozzászólás
Gyermekorvos kerestetik
A Rózsakert Medical Center lázasan keres egy gyermekgyógyász munkatársat. Akar teljes állasba, akár részmunkaidős orvost szeretnénk foglalkoztatni: az ideális megoldás egy fiatal, rugalmas, amerikai rezidenciával és magyar működési engedéllyel rendelkező személy. De szívesen beszélünk bárkivel.
Az RMC már 54 orvosról, 28 szakmáról számolhat be, és vadonatúj 600 nm-es rendelővel büszkélkedhet. Tényleg klassz , és egyedülálló (főleg a szánalmas magyar egészségügy közepette). Ügyfeleink fele külföldi (diplomaták, cégigazgatók, misszionáriusok, nemzetközi iskolák tanári gárdája, stb.), s nem beszél magyarul. honlapunk www.medical-center.huelérhetőségem: jokay@medical-center.hu
és kjokay@enternet.hu. Jókay Kinga, MBK
(kb 82 szó) Tovább... 'Gyermekorvos kerestetik'
Esterházy János 1901-1957
Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon, a mai Szlovákia területén. Emberi jellemének, életszemléletének kialakulásában nagy szerep jutott családjának, illetve azoknak a családi tradícióknak, amelyek hosszú évszázadok során jellemző vonásává váltak a történelmi Esterházy családnak.
(kb 1796 szó) Tovább... 'Esterházy János 1901-1957'
Papp László: Kulturális évad
Olvasom az Amerikai Magyar Népszava/Szabadság január 30-i számában az “Üdvözöljük nyelvrokonainkat” című írást az Amerikában induló Magyar Kulturális Évaddal kapcsolatban, és úgy vagyok vele mint a mesében. Egyik szemem nevet, a másik sír.
Örülök, hogy egy magyar zenekar jól szerepelt a Carnegie Hallban, de bosszant, hogy a rendezőség nem bízott az alig ismert zenekar vonzóerejében és ezért az évi előfizetéses bérleti rendezvénybe tette a műsort. Igy, ha bár a terem “megtelt” és nem lehetett jegyet kapni a pénztárnál, a hallgatóknak csak egy töredéke volt az, amely kifejezetten a magyar műsort kívánta hallgatni.
Örülök annak, hogy a zenekar jó kritikákat kapott, de felháborít, hogy a műsor megválasztása és a karnagy bevezetője, igyekezett azt a téves elképzelést propagálni, hogy a magyar zene a cigányzenén alapszik. “Gypsies Play What They Inspired” írta a Wall Street Journal. Azt hittük volna, hogy Bartók, Kodály és mások rég eloszlatták ezt a tévhitet. Még jobban elszomorít az, hogy Fischer Iván a zenei programot arra használta fel, hogy a magyarországi cigányok elleni diszkriminációról beszéljen.
A Kulturális Évad további programjaival kapcsolatban nagyon örülnék annak, amit az Intézet igazgatója, Orsós László Jakab nyilatkozott a Hír TV-ben, nevezetesen, hogy három éves amerikai ittléte alatt kiváló kapcsolatokat épített ki az amerikai magyarság szervezeteivel. Örülnék, ha hinném. Én nem három, hanem hovatovább ötvenhárom éve vagyok részese sok itteni magyar szervezetnek, de nem láttam Orsós “kapcsolatépítésének” semmi jelét. Arra hívatkozott, hogy az általa támogatott Forgács Pétert elküldte a New Brunswick-i Amerikai Magyar Alapítványhoz, amelynek aligazgatója vagyok, és ő ott jelentős archívum anyagot kapott filmjéhez, hogy bemutathassák a korai magyar bevándorlók életét Amerikában. Felhasználták az Alapítvány archívumának gazdag anyagát, de nem vették észre, hogy a pótolhatatlan értékű dokumentumok ponyvával vannak letakarva, mert a tető beázik. A 3 és fél millió dolláros keretből, amit a programokra költenek, eddig egy fillér sem futotta arra, hogy az Alapítvány segítségét honorálják, vagy más amerikai magyar értékek megőrzését támogassák.
Ha már a Kulturális Évadra fordított pénzről beszélünk, hadd említsem meg, amit a Hír TV-ben elhangzott beszélgetés során Magyar Kálmán, aki az amerikai magyar rendezvényeket hosszú éveken át szervezte, mondott. Ő végigvette a mintegy nyolcvan tervezett rendezvényt és megbecsülte az azokon várható hallgatóság számát. Ezt elosztotta a 3 és fél millió dollárral. Úgy találta, hogy minden egyes résztvevő megnyerése több mint 40 ezer dollárba fog kerülni. Hihetetlen összeg,! Még ha Magyar Kálmán rosszul is becsülte meg az adatokat és csak a fele igaz annak, amit számolt, akkor is elképesztő.
Az előző New York-i Magyar Kulturális Intézet időszakában egy hallgatóra másfél dollár kiadás esett. Ez reálisabbnak tünik.
Persze örülnünk kell, ha a magyar kultúrát ismertetik Amerikában. (Igaz, Amerika nem csak Soho és a Potomac között terül el) De joggal kérdezhetjük, hogy mikor fognak ráébredni az illetékesek, hogy a magyar kultúra leghatásosabb “nagykövetei” nem Orsós és társai, hanem azok a magyar származású amerikaiak, akik családjuk, barátaik, üzletfeleik, kapcsolataik segítségével évtizek óta munkálkodnak azon, hogy volt hazájukról mennél kedvezőbb képet kapjon az amerikai nagyközönség.
Papp László, New Canaan, Connecticut
(kb 494 szó) Tovább... 'Papp László: Kulturális évad'
Hozzászólás
Vedd egybe életed-halálod - a teljesség legyél te magad.
-- Weöres SándorJelenleg névtelen látogató vagy. A regisztráció ingyenes, és számos előnnyel jár: pl. grafikus témaváltás, egyéni beállítások.
A Magyar Baráti Közösség (MBK) Oregon államban bejegyzett, felekezet nélküli magyar vallásos társaság, melynek céljait a hatóságok által jóváhagyott alapszabálya így határozza meg:
To promote non-denominational religious life in the Hungarian tradition, charitable work by and among people of Hungarian extraction, and cultural-educational endeavors that further Hungarian values.
ITT ÉS MOST
2009 MBK Itt-Ott Találkozó
Augusztus 15-22
Reménység Tó, Ohio
Már csak 43 nap van hátra a találkozóig!
2006. Október 14
West Linn, Oregon
2006. Október 19
Portland, Oregon
2006. Október 28
West Linn, Oregon
- Január 05., hétfő
- Lipták Béla: Vízkereszt (0)
- Január 04., vasárnap
- Sztáray Zoltán: Dücskő (0)
- Január 02., péntek
- In Memoriam:: Ede “Eddie” Hamar (0)
- December 24., szerda
- Sztáray Zoltán: Recski karácsony, 1952 (0)
- December 15., hétfő
- T. Koppándi Botond: Kolozsvár blues (0)
- December 10., szerda
- KMCSSZ Sajtótájékoztató: Egy nyelvet beszélnek a lengyel és magyar kisebbségi cserkészek (0)
- December 04., csütörtök
- Saáry Éva: Október 23 (0)
- Letter to Slovak Foreign Minister (1)

